G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A német javak átadásának ügye és a jóvátétel irányításának átszervezése 48

Bevezetés hoz: a Vas Zoltán által vezetett magyar tárgyalódelegáció már a rendelet közzététele előtt két nappal, december 21-én megkezdte a tárgyalásokat Szova ezredessel, a SZEB Gazdasági osztálya vezetőjével és Makarov alezredessel, és január elején már meg is történt egyes vagyontárgyak átadása. Az 19481949-ig elhúzódó, olykor kiélezett vitákkal tarkított szövevényes eljárás eredményeként több mint 400 vagyontárgy (vállalatok, üzemek, pénzintézetek, rész vény érdekeltségek, épületek, földbirtokok stb.) került a Szovjetunió tulajdonába.

146 A budapesti szovjet politikai misszió már többször hivatkozott 1947. évi jelentése mindenesetre megállapította, hogy „a Gazdasági Főtanács nélkül még a felét sem kaphattuk volna meg azoknak a volt német tulajdonoknak, amelyek jelenleg szovjet kézben vannak Magyarországon".

147 A gazdasági folyamatokat hosszú évekre meghatározó, az előbbinél még fontosabb kérdés volt a jóvátételi ügyek kormányzati felügyeletének, illetve irányításának kérdése.

148 A jóvátétellel kapcsolatos feladat- és hatáskör 1946 elejéig több szerv között oszlott meg. Az 1945 augusztusában létesült Jóvátételi Kormánybiztosság mellett közreműködött az ügyek intézésében a Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyar Gazdasági Hivatala, továbbá közreműködtek a gazdasági minisztériumokban szervezett jóvátételi osztályok. A szállítások lebonyolítását pedig magánvállalatokra bízták. Kétségtelen, hogy a jóvátétel teljesítésében mutatkozó elmaradás egy nem elhanyagolható része ennek a széttagoltságnak, szervezetlenségnek a rovására írható.

149 A szervezetlenség kiküszöbölése mellett azonban a döntési jogkör centralizálása, egy erős jogosítványokkal rendelkező állami szerv létrehozása mellett szólt az is, hogy a gazdasági élet szereplői a jóvátétel céljára teljesítendő szállításokat üzleti alapon képzelték el, úgy, hogy a terhek egészét az állam viselje. Felelős politikusok - beleértve a kisgazdapárt kormányzati feladatot vállaló képviselőit is - természetesen ezt nem fogadhatták el. Erőteljes állami beavatkozásra volt tehát szükség, amely mindenekelőtt diktált árakat jelentett, továbbá a jóvátételhez kötődő termelés elsőbbségét a hitelellátásban, nyersanyagok biztosításában stb. A Gazdasági Főtanács 1945. december 18-án tartott ülésén határozott a jóvátételi ügyeket intéző kormányzati szervek működésének felülvizsgálatáról. Ennek alapján Vas Zoltán főtitkár jelentéstételre szólította fel az érdekelt szerveket, majd január elején a főtanács titkársága rendelettervezetet dolgozott ki e szervek összevonására, és a Gazdasági Főtanács közvetlen felügyelete alatt működő Jóvátételi Hivatal megszervezésére.

150 A létrehozandó »s PETŐ-SZAKÁCS, 1986. 22. 147 Idézi: BORHI, 2000. 8. 148 Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a szovjet-magyar függőség érzékeltetésére mondta, hogy akinek a kezében van a jóvátétel, annak a kezében van a magyar gazdaság (BORHI, 2000.10-11.). E kijelentést a kormányon belüli viszonyokra alkalmazva kijelenthetjük, hogy aki a jóvátételi ügyeket irányította, az rajta tartotta kezét az egész magyar gazdaságon. 149 PETŐ, 1982. 125-128. 150

MOLXIX-A-10-I/2-C/4. 97/1945. és 230/1946. GFikt. sz. (2. doboz). Atervezet még „Jóvátételi Igazgatóságiról szól, de a továbbiakban már következetesen Jóvátételi Hivatalról írnak. 50