G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79. 1946. január 12. ban. Aj avaslat a [Nemzetgyűlés] Politikai Bizottság[á]nak bemutatandó kibocsátása előtt.

56 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy megkeresést intéz a Nemzetgyűlés elnökéhez a Politikai Bizottság sürgős összehívása tárgyában. 60. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát Német István altiszt rehabilitálása tárgyában.

57 Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy Német István központi járásbírósági ideiglenes napibéres altiszt a Budapesti Központi Járásbírósághoz a XIII. fizetési osztály 1. fokozatába altisztté kineveztessék. 61. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát özv. Kerék Mihályné Kispál Eszter részére a X. fizetési osztály 3. fokozatának alapulvételével nyugdíj megállapítása tárgyában.

58 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 56 A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezések módosítására vonatkozó javaslat már az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. október 24-ei ülésének napirendjén is szerepelt. Rendeletet azonban nem adtak ki. Lásd a 62. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját és a 62/j. sz. mellékletet (DMB MT. JKV. B KÖTET 447. és 471-474.). Ajavaslat többek között a népbíróságok eljárásának szigorítását és újabb „népellenes bűntetti tényálladékokra" való kiterjesztését célozta. Az igazságügyminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon, amelyből az e napirendi ponthoz tartozó előterjesztés hiányzik, a következő észrevételt rögzítették: „Ezt a javaslatot már korábban elfogadta a minisztertanács azzal, hogy a Parlament elé kerül. Az 1945: XI. te. 15. §-a értelmében, ha most megismétli, hatályba lép és nem kell a Parlament elé vinni. A rendelet sürgős." Rendeletet azonban ezúttal sem adtak ki. A Nagy Ferenc-kormány első ülésén (84. sz. jegyzőkönyv [19] napirendi pont) ismét tárgyaltak a javaslatról abban a formában, hogy törvényjavaslatot terjesztenek a Nemzetgyűlés elé. A törvényjavaslatot azonban végül is nem terjesztették be. Később, az 1946. július 19-i ülésen ismét ME rendelettel kívánta módosítani az igazságügyminiszter a népbírósági eljárásra vonatkozó egyes rendelkezéseket. Azonban rendelet kiadására ekkor sem került sor. (Lásd: NF. MT. JKV. (1946), 82-83 és 999-1000.) 57 A25 098/1945. IM E. számú előterjesztés és a határozat azért érdemel figyelmet, mert rávilágít, hogy a politikai jellegű sérelmek jóvátételéről rendelkező 9590/1945. ME sz. rendeletet a jogszabály eredeti céljával és szellemével ellentétesen is lehetett alkalmazni. Németh István 1920 elején alig több mint két hónapig állt - ráadásul ideiglenes minőségben, amelyet minden indoklás nélkül is fel lehetett volna mondani - a Budapesti Központi Járásbíróság alkalmazásában. Ezen időszak alatt indult ellene bűnvádi eljárás a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt, s bocsátották el állásából. Ajavaslat szerint e rövid időszak mellett az azóta eltelt 25 évet is el kellett ismerni, s ez által meg nem érdemelt előnyhöz juttatták. Az előterjesztés azzal érvelt, hogy a hivatkozott rendelet nem tartalmaz megkülönböztetést aszerint, hogy ki mennyi ideig és milyen minőségben teljesített közszolgálatot. 58

A27 782/1945. IM E. számú előterjesztés szerint a kérelmező férje, Kerék Mihály (1862-1924) 503