G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428
[11] 78. 1946. január 5. és kereskedelmi munkavállalók elbocsátásának korlátozásáról szóló rendelkezéseket tartalmazó újabb rendelettervezetet terjesztem eló'. A helyes munkaeró'-gazdálkodáshoz tartozik, hogy egyidó'ben ne váljék nagyobb számú munkavállaló munkanélkülivé, mert így gyors elhelyezkedésük Önként érthetően [sic!] nehezebb, és ez a közhangulatra is nyomasztóan hatna. Ez idó' szerint ugyan a tisztviselők kivételével nem fenyeget az a veszély, hogy a munkavállalókat nem lehet elhelyezni, mégis a munkahelyváltoztatás ütemének szabályozása, és a kisebb mérvű fennakadásoknak is lehetó' kiküszöbölése végett kívánatosnak látszik, hogy a tömeges elbocsátások elé korlátokat állítsunk, és a munkavállalóknak a közérdeket leginkább indokolt munkahelyekre [sic!] való juttatását az illetékes Miniszter beavatkozásával is biztosítsuk. Ennek érdekében a tervezet a tömeges elbocsátást 100 - ha a munkavállalók egyidejű elhelyezéséről más úton gondoskodni nem lehet - az illetékes miniszter előzetes engedélyéhez köti. Az eljárás során gondoskodás történik a munkavállalók érdekeinek védelméről is A magánalkalmazotti jogviszony egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 4800/ 1945. ME számú rendelet 101 az ipari és kereskedelmi munkavállalók szolgálati viszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez - további rendelkezésig - az illetékes Miniszter engedélyét kívánta meg, azért, hogy az említett rendelettel visszavenni kötelezett munkavállalókat vagy helyettük másokat a munkáltatók rögtön a visszavétel után ne bocsáthassanak el. Ez ugyanis meghiúsíthatta volna a rendelet célját. Az említett rendelet azonban már utalt arra, hogy ezt a kérdést újabb rendelet fogja véglegesen szabályozni. E korlátozás fenntartása csak rövidebb átmeneti időre - mintegy három hónapra - látszik szükségesnek, mert egyfelől ezen az időn belül a munkáltató már abban a helyzetben lesz, hogy minden figyelembejövő szempont nyugodtabb mérlegelésével tud dönteni arról, hogy az esetleg feles számú munkavállalói közül kiket bocsásson el, másfelől pedig ez alatt az idő alatt az elbocsátott munkavállalók máshová közvetítése is lebonyolítható lesz. A tervezetet büntető és hatályba léptető, illetőleg a hasonló tárgyú korábbi rendelkezéseket hatályon kívül helyező rendelkezések egészítik ki. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat stencil eljárással sokszorosított másolata. Az előterjesztés mellett a rendelet tervezete is megtalálható. jegyzőkönyv 44. napirendi pont) tárgyalta a kormány, és ennek alapján adták ki a testi munkások munkaközvetítéséről szóló 6490/1945. ME sz. rendeletet, MK1945. augusztus 15., 103. sz. A közérdekű munkakötelezettség szabályozására vonatkozó javaslatot viszont nem az iparügyi miniszter, hanem az újjáépítési miniszter terjesztette elő a minisztertanács augusztus 16-i ülésén (45. sz. jegyzőkönyv 61. napirendi pont), s ennek nyomán jelent meg a 7000/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. augusztus 18., 105. sz. Lásd: DMB MT. JKV. B KÖTET 41., 92. és 109-110. 100 A rendelet értelmében tömeges elbocsátásnak minősült, ha egy ipari vállalat, amely rendszerint legalább 50 munkavállalót, vagy kereskedelmi vállalat, amely húsz munkavállalót foglalkoztatott, átlagos létszámának tíz százalékát elérő munkavállalójának elbocsátását tervezte. Adott esetben tehát öt, illetve két munkavállaló elbocsátása már tömeges elbocsátásnak minősült. 101 Megjelent: MK 1945. július 14., 76. szám. 477