G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78. 1946. január 5. és kereskedelmi munkavállalók elbocsátásának korlátozásáról szóló rendel­kezéseket tartalmazó újabb rendelettervezetet terjesztem eló'. A helyes munkaeró'-gazdálkodáshoz tartozik, hogy egyidó'ben ne váljék nagyobb számú munkavállaló munkanélkülivé, mert így gyors elhelyezkedé­sük Önként érthetően [sic!] nehezebb, és ez a közhangulatra is nyomasztóan hatna. Ez idó' szerint ugyan a tisztviselők kivételével nem fenyeget az a ve­szély, hogy a munkavállalókat nem lehet elhelyezni, mégis a munkahely­változtatás ütemének szabályozása, és a kisebb mérvű fennakadásoknak is lehetó' kiküszöbölése végett kívánatosnak látszik, hogy a tömeges elbocsátá­sok elé korlátokat állítsunk, és a munkavállalóknak a közérdeket leginkább indokolt munkahelyekre [sic!] való juttatását az illetékes Miniszter beavat­kozásával is biztosítsuk. Ennek érdekében a tervezet a tömeges elbocsátást 100 - ha a munkavállalók egyidejű elhelyezéséről más úton gondoskodni nem lehet - az illetékes miniszter előzetes engedélyéhez köti. Az eljárás során gondoskodás történik a munkavállalók érdekeinek védelméről is A magánalkalmazotti jogviszony egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 4800/ 1945. ME számú rendelet 101 az ipari és kereskedelmi munkavállalók szolgá­lati viszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez - további ren­delkezésig - az illetékes Miniszter engedélyét kívánta meg, azért, hogy az említett rendelettel visszavenni kötelezett munkavállalókat vagy helyettük másokat a munkáltatók rögtön a visszavétel után ne bocsáthassanak el. Ez ugyanis meghiúsíthatta volna a rendelet célját. Az említett rendelet azonban már utalt arra, hogy ezt a kérdést újabb rendelet fogja véglegesen szabályozni. E korlátozás fenntartása csak rövidebb átmeneti időre - mintegy három hó­napra - látszik szükségesnek, mert egyfelől ezen az időn belül a munkáltató már abban a helyzetben lesz, hogy minden figyelembejövő szempont nyugod­tabb mérlegelésével tud dönteni arról, hogy az esetleg feles számú munka­vállalói közül kiket bocsásson el, másfelől pedig ez alatt az idő alatt az elbo­csátott munkavállalók máshová közvetítése is lebonyolítható lesz. A tervezetet büntető és hatályba léptető, illetőleg a hasonló tárgyú koráb­bi rendelkezéseket hatályon kívül helyező rendelkezések egészítik ki. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat stencil eljárással sokszorosított másolata. Az előterjesztés mellett a rendelet tervezete is megtalálható. jegyzőkönyv 44. napirendi pont) tárgyalta a kormány, és ennek alapján adták ki a testi munká­sok munkaközvetítéséről szóló 6490/1945. ME sz. rendeletet, MK1945. augusztus 15., 103. sz. A közérdekű munkakötelezettség szabályozására vonatkozó javaslatot viszont nem az iparügyi miniszter, hanem az újjáépítési miniszter terjesztette elő a minisztertanács augusztus 16-i ülé­sén (45. sz. jegyzőkönyv 61. napirendi pont), s ennek nyomán jelent meg a 7000/1945. ME sz. ren­delet, MK 1945. augusztus 18., 105. sz. Lásd: DMB MT. JKV. B KÖTET 41., 92. és 109-110. 100 A rendelet értelmében tömeges elbocsátásnak minősült, ha egy ipari vállalat, amely rend­szerint legalább 50 munkavállalót, vagy kereskedelmi vállalat, amely húsz munkavállalót foglal­koztatott, átlagos létszámának tíz százalékát elérő munkavállalójának elbocsátását tervezte. Adott esetben tehát öt, illetve két munkavállaló elbocsátása már tömeges elbocsátásnak minősült. 101 Megjelent: MK 1945. július 14., 76. szám. 477

Next

/
Oldalképek
Tartalom