G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78. 1946, január 5. a vámtarifában megszabott alacsony színvonalon, mert azok megváltoztatását külkereskedelem- és gazdaságpolitikai meggondolásokon alapuló szempontok sem kívánják. Az ár- és értékarányokban időközben bekövetkezett eltolódások folytán azonban az említett szempontok, nemkülönben a pénzügyi szempont is előtérbe hozzák a vámteher arányosítása kérdésének rendezését is, annál is inkább, mert ez a rendezés az áruforgalommal kapcsolatos egyéb köztartozások mértékére vonatkozólag már megtörtént. Az említett kérdésnek az érdekelt tárcákkal való beható megvizsgálása során az a nézet alakult ki, hogy legcélravezetőbb megoldás az lenne, ha a vámtarifában a vámfizetés egységéül megállapított aranykoronának - legutóbb az 1925: XXXV. te. 20. §-ában megszabott - 1.16-os átszámítási kulcsa, az 1924: XXI. te. 8. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével, megváltoztattatnék.

96 Az utóbb felhívott törvényhely ugyanis így rendelkezik: „A vám és a mérlegpénz aranyra szól, és ezeket aranyban kell fizetni, stb. A rendkívüli valutáris viszonyok tartama alatt a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve megengedheti, hogy a jelen szakasz első bekezdése szerint aranyértékben megszabott köztartozásokat más törvényes fizetési eszközökben is lehessen leróni. Erre az esetre a pénzügyminiszter az aranypénz hivatalos középárfolyama szerint minden hónap 1-ével és 15-ével kezdődő hatállyal állapítja meg azt, hogy ezeknek a köztartozásoknak más törvényes fizetési eszközökben történő' lerovása alkalmával a következő' félhónapban mekkora árfolyampótlékot kell beszedni." Törvény rendeli tehát a vámoknak aranyban történő' fizetését, valamint azt, hogy az ilyen vámfizetés esetén az alapul szolgáló aranyérmének az aranykoronát kell tekinteni. Ugyancsak törvényes rendelkezés határozza meg az aranykorona és pengő értékviszonyát, valamint az aranykorona finom aranytartalmát is. A koronaértékről pengőértékre való áttérés tárgyában becikkelyezett, a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925: XXXV. te. 20. §-ának utolsó bekezdése szerint ugyanis 1 aranykorona 1,1585365 pengővel, illetve kereken 1,16 pengővel egyenlő; ugyanezen törvénycikk 9. §-a szerint pedig 1 P-ben 0,26315789 g, illetve 1 aranykoronában 0,304878020827985 g finom arany van. A felhívott törvényes rendelkezésekből voltaképpen az következnék, hogy a vámokat az aranykoronában foglalt finom arany tartalom hivatalos, - a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett - árfolyamának figyelembevételével, vagyis teljes aranyalapon kell számítani. Az aranyalapra való teljes áttérést azonban megfontolandónak tartom, mert azzal - bár jogilag és pénzügyileg is indokolt -, de oly mérvű vámemelés érvényesülne, amely messze túlmen96 Az 1925. évi XXXV. te. a koronaértékről a pengőértékre való áttérésről és a pengőérték megállapításáról rendelkezett. 474