G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78.1946. január 5. sadalom szerveire, részint az államra hárul. A társadalom és az állam együttműködését szabályozó szervezeti rendelkezés elkészítése most van folyamatban. Az állami szervek önálló hatáskört kapnak és ennek következtében önálló szabadműveló'dési felügyelőségek megszervezése vált szükségessé. Az iskolánkívüli népművelési bizottságok titkári teendőit az állami alkalmazottak közül megbízott tanerők (tanárok, tanítók) látták el. Mindeddig külön státusba sorolva nem voltak, állásuk, illetményeik csupán a népművelési beosztásuk idejére irányoztattak elő a Népművelési Címnél. Az időközben rendszerint előforduló személyi változások miatt a költségvetésnek ez a címe sohasem tüntette fel a tényleges helyzetet, hanem a népművelés fokozatos kiépítése következtében szükségessé vált újabb beosztások miatt a tényleges helyzetnél alacsonyabb létszámot mutatott. Az iskolánkívüli népművelési tevékenység megbecsülése, az ügyvitel egyöntetűsége érdekében múlhatatlanul szükséges tehát a megfelelő státus megszervezése. A demokratikus Magyarország szellemi újjáépítésében az iskolánkívüli nevelésre az eddiginél is fontosabb feladat vár. Főleg a társadalom szerveinek fokozottabb bekapcsolása kívánja meg, hogy a munka végzésére és felügyeletére széles látókörű nagyműveltségű és pedagógiai készségű embereket nyerjünk meg. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a részükre külön státust szervezünk. Eddig a megfelelő értékes emberek beosztásának akadályai voltak. így az, hogy más státusból az értékes munkaerőket nem szívesen, vagy egyáltalán nem engedték át. Sokszor azonban, különösen a magasabb képesítésűek (tanárok) nem is jöttek át, mert eredeti beosztásukban igazgatói megbízást kaphattak, így bekerülhettek az V. fizetési osztályba is, míg ha a Népművelési Bizottsághoz voltak beosztva, az igazgatói megbízást nem kaphatták meg, tehát hátrányt szenvedtek. Eddig beosztást csak állami tanerő kaphatott, külön státus megszervezése esetén azonban nem állami tanerők, vagy más személy is [kaphat]. A tervezett státus lehetővé teszi, hogy ezek az értékes munkaerők az iskolánkívüli nevelési tevékenységük miatt hátrányt ne szenvedjenek. A fogalmazási státus megszervezése nem jelent újabb megterhelést az államkincstárra, mert az új státusba történt kinevezés folytán más költségvetési címnél (2. Külső igazgatás és iskolafelügyelet, 7. Gimnáziumok, 8. Líceumok és tanítóképző-intézetek, 10. Polgári iskolák, 11. Népoktatás, 15. Egészségügyi szakoktatás és iskola-egészségügy) ugyanilyen összegű megtakarítás jelentkezik. A státus felállítása esetében az idegen címeknél a megfelelő számú állás megszüntethető. A szabadművelődés fogalmazói személyzetének kinevezése, illetve besorolása a 2500/1945. ME számú rendelet alapján történne. A státus megszervezéséhez a pénzügyminiszter úr 1945. évi december hó 14-én 17 756/1945. PM szám alatt kiadott átiratával hozzájárult. A rendelettervezet 1. §-a a szabadművelődési fogalmazási státus szervezését mondja ki és megállapítja [az] e státusba sorozott tisztviselő hivatali címét. A rendelettervezet 2. §-a szerint a szabadművelődési fogalmazási személy 472