G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A Gazdasági Főtanács létrehozása 41
Bevezetés re terjed ki. Melló'zték az eredeti tervezetnek azt a passzusát, amely szerint a Gazdasági Főtanács a maga rendeleteit kormányrendeletként is kibocsáthatja, és önálló rendelkezési jogát azokra az ügyekre korlátozták, amelyek egyébként is az ó't alkotó három miniszter illetékességébe tartoztak. A többi miniszter illetékességét érintó' ügyekben pedig - a tervezet szerint - csak az érdekelt miniszterrel egyetértésben bocsáthatott volna ki rendelkezést. Majd az előkészítés újabb fázisában a tervezetet kettéválasztották és a következő alkalommal már két külön jogszabály-tervezetet terjesztettek a minisztertanács elé: az egyik a Gazdasági Főtanács létesítéséről, működéséről szólt, a másik pedig részletesen felsorolta azokat az ügyköröket, amelyekkel kapcsolatban - önállóan, vagy az illetékes szakminiszterrel egyetértésben - rendeletek kibocsátására jogosult. A tervezet (és akiadott 230/1946. ME sz. rendelet 133 ) szerint a Gazdasági Főtanács jogosult volt az ásványi anyagok kitermelését és a villamosenergia-termelést érintő kérdések szabályozására, továbbá e termékek forgalmának ellenőrzésére; jogosultságot kapott a gazdasági feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervek, valamint magánszervezetek gazdasági működésének ellenőrzésére, szükség esetén átszervezésére; jogosult volt valamennyi munkavállaló járandóságainak megváltoztatására, esetleg rendkívüli járandóság megállapítására; jogosult volt az áruk kivitelét és behozatalát, az ország gazdasági helyzetének alakulását, a külföldi fizetési eszközök forgalmát, esetleg beszolgáltatását érintő intézkedések megtételére; jogosult volt a mezőgazdasági termények termelésének és más termékek előállításának fokozását, illetve forgalmának szabályozását célzó intézkedések megtételére; továbbá a munkaerőgazdálkodás irányítására és ellenőrzésére; a termelő üzemek működése közötti összhang megteremtését célzó intézkedések megtételére; végül a közellátást, valamint egyes közszükségleti cikkek forgalmát érintő intézkedések megtételére. - Igaz, mindezt a jogkört az illetékes szakminiszterrel való előzetes egyeztetés után, illetve annak egyetértése esetén gyakorolhatta. A valóságban azonban még a fenti felsorolás sem fejezi ki intézkedési jogosítványainak teljes körét. Már december eleje óta tervezték például olyan fontos, az egész gazdaság további fejlődését meghatározó ügyeknek a Gazdasági Főtanács alá rendelését, mint a jóvátétel irányítása, illetve a német javak átadása a Szovjetunió részére. A Gazdasági Főtanács létesítésére, illetve rendeletkibocsátási jogkörének megállapítására vonatkozó két jogszabálytervezetről a minisztertanács végül az 1946. január 5-i ülésén tárgyalt. 134 Az alapvető alkotmányjogi nézetkülönbségek áthidalása fogalmazási és Jogtechnikai" mutatványokkal azonban nyilvánvalóan nem sikerülhetett, miután az elérni kívánt cél eleve alkotmányellenes volt. A fentebb ismertetett, és továbbra is indokolt kifogásokat egyes miniszterek vélhetőleg már az ülés előtt a miniszterelnök tudomására hoz133 A Gazdasági Fó'tanács rendeletkibocsátási jogkörének megállapításáról. MK 1946. január 9., 7. sz. 134 Lásd a 78. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját, továbbá a 78/a és b sz. mellékletet. 45
