G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78. 1946. január 5. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: a 4. §-nál felveendő, hogy a kárt teljes értékkel jóvátevőre vonatkozik. Minisztertanács az előterjesztést a felvett módosításokkal elfogadta.

58 [55] 54. [Ries] Igazságügy miniszter: a „zsidókra hátrányos jogszabályok stb." tárgyában javaslatát egy ízben már elfogadta a minisztertanács azzal, hogy a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben történjék a megszövegezés. A Népjóléti Minisztériummal letárgyalta a javaslatot, s ennek szövegét most ismerteti. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

59 [56] 55. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát „a háborús események következtében további ügykezelésre alkalmatlanná vált bírósági, ügyészségi és letartóztató intézeti iratok ipari feldolgozása és megsemmisítése" tárgyában.

60 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 58 Az előterjesztést alább, a 78/i sz. mellékletben közöljük. Lásd még a 320/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 15., 12. sz. 59 Ajavaslat megtárgyalása az eló'zetes napirendi jegyzékben nem szerepelt. A zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett ingóságok tárgyában kiadott 300/1946. ME sz. rendelet a MK 1946. január 26-i, 22. számában jelent meg. A rendelet kimondta, hogy „Az, akinek valamely ingósága az 1944. évi március hó 19. napja után [...] a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán előállott helyzet miatt került ki a birtokából [...] a jelen rendelet korlátai között az ingóságát visszakövetelheti." A rendelet tervezete előzőleg már négy alkalommal szerepelt a minisztertanács eló'tt: 1945. október 24-én (62/59. napirendi pont), november 27-én (71/52.), december 5-én (73/40.) és december 18-án (75/68. napirendi pont). A vita tárgya a népjóléti miniszter (tulajdonképpen a baloldali pártok) kiegészítő javaslata volt, amely arra irányult, hogy a pártok birtokába került ingóságokat a kárvallott zsidó személyek ne követelhessék vissza. Aközzétett rendelet végül is tartalmazta ezt a megszorítást. A11. § ugyanis kimondta, hogy „a birtokos haladéktalan visszaszolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a 40 971/1945. NM számú rendelet 1., illetőleg 2. §-ában említett helyiségekben vagy lakásokban levő berendezési és felszerelési ingóságokra". A háborús viszonyok következtében elhagyott lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 40 068/1945. NM sz. rendeletet kiegészítő 40 971/1945. NM sz. rendelet (MK 1945. április 19., 15. sz.) hivatkozott §-ai pedig a demokratikus politikai pártok és társadalmi szervezetek céljait szolgáló helyiségekre, továbbá az állam, a törvényhatóságok, városok és községek, valamint az általuk fenntartott intézetek, intézmények és vállalatok, és az ezek kezelésében álló alapítványok és alapok, s az egyéb közintézmények által elfoglalva tartott lakásokra vonatkoznak. Ennek következtében tehát a zsidók elvesztett ingóságaik egy jelentékeny részét nem követelhették vissza. 60 AT. 2666/1945. IM számú előterjesztés hangsúlyozta, hogy az iratmegsemmisítést az igazságügyminiszter előzetes engedélyéhez köti, nehogy az alsófokú hatóságok olyan iratokat értékesítsenek vagy semmisítsenek meg, amelyekre még szükség lehet. Lásd a 280/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 10., 8. sz. 453