G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Gazdasági Főtanács létrehozása 41

Bevezetés azonban - feltehetőleg egyes kormánytagok erőteljes fellépésére - mégsem tették közzé. A Magyar Kommunista Párt Titkársága december 3-án (a minisztertanácsi döntés ellenére) a Gazdasági Főtanács Titkárságának szervezésével kapcsolatos feladatokról és a Főtanács további teendőiről tárgyalt. Kimondta, hogy „a Gazdasági Főtanácsot az egész gazdasági kormányzás munkaközpontjává kell tenni". A főtitkári tisztség betöltésére Vas Zoltánt javasolták.

124 Két nappal később - annak ellenére, hogy a Magyar Közlönytől a rendelet szövegét időközben visszavonták - a minisztertanács ülésén Balogh István egyszerűen bejelentette: „a Gazdasági Főtanács mellett egy titkárság működik, amelynek vezetője a főtitkár. A Gazdasági Főtanács főtitkára Vas Zoltán..." Egyben - „hatáskörének fokozottabb kifejezése" érdekében -javasolta, hogy részére az államtitkári cím adományozása végett tegyen a kormány előterjesztést a Nemzeti Főtanácshoz.

125 A kommunista párti Vas Zoltán mindenféle koalíciós egyeztetést mellőző- főtitkári, illetve államtitkári megbízatása és az általa vezetett Titkárság csak tovább növelte a központi kormányzaton belül a Kommunista Párt túlsúlyát. Az események tehát most már minden jogi aggályoskodás és a Jobboldali tőkés erők támadásai" ellenére feltartóztathatatlanul haladtak az MKP (és a mögötte álló szovjet vezetők) által kijelölt mederben

126 - szemmel láthatólag a miniszterelnök hathatós támogatásával.

127 Néhány nappal később Bojta Béla miniszterelnökségi államtitkár körlevélben hívta fel a minisztereket, hogy minden gazdasági vonatkozású minisztertanácsi előterjesztés egy példányát küldjék meg a Gazdasági Főtanács főtitkárának is,

128 december 10-én pedig a kormány a Gazdasági Főtanács Főtitkári Hivatala személyi és dologi kiadásairól tárgyalt.

129 December 10. előtt a miniszterelnök három alkalommal tett egyértelmű utalást arra, hogy összehívja a Gazdasági Főtanács ülését.

130 Csak a Szabad Nép híradásából tudjuk, hogy november 24-én ült össze először a testület. December 12-én már 124 PIL 274. fond 4/98. ő. e. 125 73, sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pont. 126

1989 előtt a történeti szakirodalom a Gazdasági Főtanács létrejöttét többnyire a ,jó" győzelmeként, a nagytőke és a jobboldal elleni harc egyik fontos, diadalmas állomásaként mutatta be. Lásd többek között: BALOGH, 1975., BEREND, 1962. 127 A Gazdasági Főtanács elnöke a mindenkori miniszterelnök volt, rendeletei az ő aláírásával jelentek meg. Azok a rendeletek is, amelyeket még a Gazdasági Főtanács létesítéséről szóló rendelet kiadása előtt, tehát alkotmányellenes, illegitim működése során bocsátott ki. De ezen túlmenően is feltűnő, hogy a több mint másfél hónapig tartó huzavona során Tildy Zoltán szinte nem volt hajlandó érdemben mérlegelni az igazságügyminiszter alkotmányjogi, illetve a közellátásügyi miniszter gyakorlati jellegű ellenérveit. A Tildy Zoltán által vállalt szerepre rávilágít, hogy bár a minisztertanács három alkalommal tárgyalt a rendelettervezetről, kommunista miniszter egyetlen egyszer sem szólalt fel a vitában. Ajogszabály kibocsátása és a Gazdasági Főtanács széles körű felhatalmazása mellett mindig csak a miniszterelnök érvelt. 12S MOL XLX-A-l-j-1945-VII-ll 665. ikt. sz. 129 74. sz. jegyzőkönyv, 5. napirendi pont 130 Lásd a 70. sz. jegyzőkönyv [78], a 71. sz. jegyzőkönyv 39. és a 74. sz. jegyzőkönyv 38. napirendi pontját. 43