G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78. 1946. január 5. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette és az előterjesztés levé­teléhez hozzájárult. 20 17. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében dr. Bereczky Albert ál­lamtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Tóth József és dr. Gálos László egyete­mi magántanárok egyetemi nyilvános rk. tanári címmel való kitüntetése tárgyában. 21 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 18. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében dr. Bereczky Albert ál­lamtitkár]: előterjeszti javaslatát Kárpáti Aurél és Galamb Sándor V. fizeté­si osztályba való kinevezése tárgyában. 22 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 20 A 85 608/1945. VKM V. üo. számú előterjesztés Deér Józsefnek a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a „Magyar történelem 1526-ig" című tanszékre történő kinevezésére (tulajdonképpen a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem­ről való áthelyezésére) irányult. A tanszék annak következtében üresedett meg, hogy Mályusz Elemért az igazoló bizottság nyugdíjazásra ítélte. Deér József kinevezésének ügyét előzőleg a minisztertanács 1945. október 24-ei ülésén tárgyalták (62. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pont.) Az akkori ülésen az előterjesztő Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanúgy ma­gára maradt javaslatával, mint most Keresztury Dezső. Még a kisgazdapárti miniszterek is ellene szóltak. Gyöngyösi János külügyminiszter Ballá Antal kinevezésére tett javaslatot. Lásd DMB MT. JKV. B KÖTET, 434-436. A kinevezésre vonatkozó előterjesztést végül 1946. július 12-én (120. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pont) fogadta el a minisztertanács (lásd: NF MT. JKV. (1946), 925.). Dr. Deér Józse/"(1905-1972) történész, akadémikus, egyetemi tanár. A budapesti tudomány­egyetemen végezte tanulmányait. 1932-ben szerzett egyetemi magántanári képesítést, 1936-tól egyetemi nyilvános rendkívüli tanár előbb Szegeden, majd Kolozsváron, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1941-től 1945-ig a Teleki Pál Tudományos Intézet keretében szervezett Történettudományi Intézet igazgatója volt. 1946-tól egyetemi nyilvános rendes tanár a budapesti egyetem bölcsész karán. Munkássága elismeréseként a MTA levelező tagjává választották. 1948-ban elhagyta az országot. 1950-1971 között a berni egyetem tanára. Külföldön is számos publikációja jelent meg a középkori magyar és egyetemes történelem tárgy­köréből. 21 A 83 079/1945. VKM V. számú előterjesztés szerint dr. Tóth József (1S97-?) jogász, egyetemi tanár. Tanulmányai befejezése után az Egri Érseki Jogakadémia tanára volt. 1940-től a Pécsi Tudományegyetemen a közigazgatási jog magántanára. Dr. Gálos László (1899-1968) teológus, egyetemi tanár. Papi szolgálat, illetve hittanári működés után 1940-től a Pécsi Tudományegye­temen az egyházjog magántanára, 1946-tól rendkívüli egyetemi tanára volt. 1951 után visszatért a papi szolgálathoz. 22 A 86 218/1945. VKM VII. számú előterjesztés Kárpáti Aurélnak az Országos Színművésze­ti Akadémia Dramaturgia Tanszékére történő kinevezéséhez, továbbá Galamb Sándornak, aki ugyanezen intézmény tanára és címzetes igazgatója volt, az V fizetési osztályba történő előlép­tetéséhez kérte a minisztertanács hozzájárulását. Kárpáti Aurél (1884-1963) író, újságíró, színháztörténész. Már az 1910-es években ismert újságíró, lapszerkesztő. A Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt tanári állásából elbocsá­tották. 1921-tól a Pesti Napló színházi, művészeti és irodalmi kritikusa. 1946-tól a Színművészeti 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom