G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78. 1946. január 5. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 10. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében dr. Bereczky Albert államtitkár]: előterjeszti javaslatát Szeghalmi Gyula volt tanfelügyelő rehabilitálása tárgyában. [Tíldy]Miniszterelnök: javasolja Szeghalmi Gyula magatartásának alaposabb kivizsgáltatását és az előterjesztést a napirendről levenni. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében dr. Bereczky Albert államtitkár]: az előterjesztést a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

14 11. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében dr. Bereczky Albert államtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Zákonyi Mihály allevéltárnok rehabilitálása tárgyában.

15 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. védett hátrányok rehabilitálását kérte: Kozma Ármin (Sátoraljaújhely), Kuts Mihály (Iharosberény), László Domokosné, Nagy Margit (Pestszentlőrinci Danes Béla (Nagymákfa), Szalay István (Vas megye), Jelinek Pál (Újhódóspuszta), Csaplár János (Derecske). 14 Ajegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található, és Szeghalmi Gyula rehabilitálása a minisztertanácsi ülések napirendjén többé nem szerepelt. Szeghalmi Gyula (1876-1963) pedagógus, muzeológus, történeti ismeretterjesztő művek szerzője. A 20. század első éveitől jelentek meg pedagógiai tárgyú, illetve politikai és ismeretterjesztő jellegű cikkei a helyi és országos lapokban. ATanácsköztársaság idején Szeghalom községben, illetve Békés, Zala, Somogy és Gömör megyében fejtett ki közműveló'dési szervező és agitációs tevékenységet. 1920-ban fegyelmi eljárás indult ellene és átmenetileg nyugállományba helyezték. Az 1920-as évek közepétől ismét tanított Szeghalmon, és aktív résztvevője volt a helyi és a Békés megyei közéletnek, tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak. A község vezetőit folyamatosan támadó, kipellengérező megnyilatkozásai miatt azok kezdeményezésére 1933-ban paranoiás elmebetegnek nyilvánították, az árvaszék gondnokság alá helyezte. A Kúria azonban a határozatot megsemmisítette. A szeghalmi református közösség (a presbitérium és az iskolaszék) ugyanabban az évben iskolaigazgatóvá választotta. Mint ismeretes, Tildy Zoltánt 1932 nyarán választotta lelkésszé a szeghalmi református egyház presbitériuma, állását 1933 elején foglalta el. Az ügyet tehát közelről ismerte, Szeghalmi Gyulával alkalmanként helyi, politikai, illetve ismeretterjesztő jellegű rendezvényeken is együtt szerepelt. A minisztertanács ülésén nyilvánított véleménye ezért érdemel figyelmet. (MIKLYA, 1965., VÍGH, 1991.) 15 A 61477/1945. VKMV. üo. számú előterjesztés szerintük Zákonyi Mihály (1887-1960) levéltáros 1912-ben kezdte állami szolgálatát a Magyar Országos Levéltárnál. 1919-ben tanúsított magatartása, és a kommunista pártba való belépése miatt 1920-ban nyugállományba helyezték. 1926-tól a pécsi egyetemi könyvtárnál dolgozott, majd a káptalani levéltárak, később az esztergomi prímási uradalmi levéltár kezelésével bízták meg. A miniszter a VI. fizetési osztály 1. fokozatába való kinevezését javasolta. 434