G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372

[10] 77.1945. december 29. lek, hanem a tényleges kiadások összegéről és a tényleges, vagyis a befolyt bevételek összegéről kell tájékoztatást adni, tehát a kimutatásoknak is ezeket az adatokat kell tartalmazniuk. Akimutatásokba a postatakarékpénztárnál rendelkezésre bocsátott és felhasznált hiteleken felül a Debrecenben és a Magyar Nemzeti Banknál lebonyolított kezelés, valamint a bevételekből közvetlenül teljesített kiadások megfelelő adatai is felveendők. Az 1945: X. te. 4. §-a szerint az 1945. évben teljesítet kiadások és befolyt bevételek - az időközben történt változások tekintetbevételével - az 1944. évre szóló állami költségvetés rovatrendszerének megfelelően számolandók el. Az időközi változások elsősorban a rendkívüli kiadások osztályában érvényesülnek. A rendes kiadások között a személyi járandóságok, a dologi kiadások, a kiküldetési és átköltözködési költségek, az egyéb dologi vagy üzemi jellegű kiadások tüntetendők fel, alrovatig menő részletezéssel. A rendkívüli kiadások között kell feltüntetni a háborús károk helyreállításának és újjáépítésének kiadásait, akármilyen jellegű számlán történt is a hitel rendelkezésre bocsátása. Az újjáépítési és háborús kárhelyreállítási kiadások közül azok, amelyek az állami ingatlanvagyonnal kapcsolatosak - épületek, közutak, vasutak, hidak, műtárgyak stb. helyreállítása - a beruházások között, de az esetleges egyéb beruházásoktól elkülönítve, külön rovaton veendők fel; az egyéb újjáépítési és kárhelyreállítási kiadások — anyagok, leltári tárgyak, szerek, eszközök stb. új beszerzése - az átmeneti kiadások között, de az egyéb átmeneti kiadásoktól szintén elkülönített rovaton veendők fel. Az átmeneti kiadások közé állítandók be a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítéséből származó, valamint a jelenlegi rendkívüli helyzetből következő kiadások is, mint például a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiadásai, a Vörös Hadsereg ellátásával kapcsolatos kiadások, az ipari és mezőgazdasági jóvátétel, bányák és iparvállalatok támogatása, a kötött élelmiszergazdálkodás költségei, az ártartási célú kiadások, közületek, kamarák, egyesületek támogatása, intézményeknek és vállalatoknak nyújtott kölcsönök stb. A tárcák és üzemek által folyósított nyugellátások a kimutatásokba szintén felveendők. A bevételek között a tárcabevételek és üzemi bevételek, valamint az esetleges rendkívüli bevételek tüntetendők fel. Akimutatások összeállításánál és összesítésénél az a cél vezet, hogy az 1945. évi kiadásokról és bevételekről szóló tájékoztatás az államháztartásnak, s egyben az egész ország gazdasági és pénzügyi helyzetének hű képét adja. Minthogy a kimutatások összesítésén alapuló tájékoztatást az Országgyűlés elé kell terjesztenem, mind a kiadások, mind a bevételek indokolandók lennének. A rendes kiadások indoklása majdnem minden tárcánál és üzemnél, illetőleg minden címnél azonos, vagy legalábbis igen hasonló volna, s így ezért ezeket a kiadásokat, a kiadások nagyságát csak általánosságban kívánnám indokolni. A rendkívüli kiadások azonban külön-külön részletes indoklást igényelnek, amelyben a kiadások szüksége, indoka, jogalapja, teljesítésének módja és mérve teljesen feltárandó lenne. Ugyancsak indokolást kívánnak a bevételek is, különösen azok csekélysége miatt. 418