G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372

[10] 77. 1945. december 29. 78. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát az egyes tulajdonjogoknak a telekkönyvben visszaállítása tárgyában.

84 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 79. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát a közadóknak adópengőben illetőleg más értékben való meghatározásával kapcsolatos büntetőjogi és telekkönyvi rendelkezések tárgyában.

85 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. [80] 77. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát a büntető igazságszolgáltatás körében szükségessé vált egyes rendelkezések tárgyában. Közlekedésügyi miniszter [képviseletében Varga Lajos államtitkár]: aggálya van a 4. §-ban körülírt kedvezménnyel szemben, mert éppen ezen cselekmények sok esetben nagy súlyúak, így pl. a vasúti rablások. Nem tartja megengedhetőnek, hogy a sértett kártalanítása esetén a bűnvádi következmények alól [a] tettes mentesüljön. Fontosabb a megtorlás, mert ez közérdekű, míg a jóvátétel tisztán magán jellegű. Dr. Balogh István: az 1. § a) pontja úgy is értelmezhető, hogy még gyilkosságok miatt is meg lehet szüntetni az eljárást, nyilatkozzék az igazságügyminiszter, hogyan értelmezi és tartja alkalmazandónak a rendelet idézett részét. 84 Az T. 564/1945. IM számú előterjesztés a rendelet kiadásának indokaként mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy „a fasiszta kormányrendszerek zsidóellenes intézkedéseinek egyik legsúlyosabbika volt a zsidó tulajdonban levő ingatlanokra vonatkozó rendelkezések" sorozata. Az elvett ingatlanok egy részének visszaszerzésére a földreformról szóló rendeletek lehetőséget adtak, igen gyakori eset volt azonban - folytatódott az indoklás -, hogy a volt zsidó tulajdonos, a sérelmes rendelkezések elkerülése érdekében ingatlanát átruházta olyan személyre, aki származásánál fogva nem eshetett a zsidóellenes rendelkezések hatálya alá. A közzétett rendelet ezért lehetővé tette, hogy az ilyen okból 1937. december 31. után eszközölt tulajdoni bejegyzéseket a telekkönyvből az új tulajdonos beleegyezése esetén egyszerűsített eljárás mellett illetékmentesen töröljék, ha azt a megadott határidőig a felek kérik. Az előterjesztés mellett a rendelettervezet is megtalálható. Lásd a 30/1946. ME sz. rendeletet, MKjanuár 4., 3. sz. 85 AT. 2665/1945. IM sz. előterjesztés utalt arra, hogy a növekvő inflációnak az adóbevételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásának mérséklése érdekében a 4300/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 8., 71. sz.) a pengőben fizetendő földadó helyett a búzában fizetendő földadót vezette be, illetve, hogy a 11 600/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 7., 195. sz.) értelmében 1946. január 1-től valamennyi adót adópengőben kellett megfizetni. Ezen intézkedések következetes érvényesítését szolgálja a kiadni tervezett rendelet, amelynek értelmében adócsalás vagy jövedéki kihágás esetén a bíróság a pénzbüntetést is adópengőben (búzában) állapítja meg. Ezzel megakadályozható, hogy a közadókra vonatkozó jogszabályokat kijátszó személy a büntetést elértéktelenedő pengőben fizesse meg. Lásd a 20/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 3., 2. sz. 401