G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372

[10] 77. 1945. december 29. 76. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti a 88 226/1945. számú javaslatát a Teleki Pál tudományos intézet kibővítésével kapcsolatosan szükségessé vált, újabb kinevezések tárgyában.

82 [Ries] Igazságügy miniszter: súlyos aggályai vannak Gogolák Lajos személyével kapcsolatban. jesztés alapján többek között a következő' munkatársak kinevezésére került sor: dr. Krámli András (1910-1988) orvos-vegyész; dr. Gerendás Mihály (1908-1976) biokémikus; dr. Hajdú István (1915-?) orvos, fiziológus; Havas László (1885-?) biológus; dr. Horváth János (1910-?) talajbakteriológus; dr. Balogh János (1913-2002) biológus; dr. Sebestyén Olga limnológus. 82 Az eló'terjesztés bevezetőben utalt arra, hogy a december 18-ai ülésen a minisztertanács már tárgyalt a Teleki Pál Tudományos Intézet létszámkeretének megállapításáról, és jóváhagyott egyes kinevezéseket. (Lásd a 75. sz. jegyzőkönyv 52. napirendi pontját és a 75/n sz. mellékletet.) Az itt javasolt újabb kinevezésekre az engedélyezett létszámkereten belül, de a 2500/1945. ME sz. rendelet általános előírásaitól eltérően, azaz a 49. § alapján került sor. Az előterjesztés a tudományos tisztviselőit létszámába tizenegy fő, a tudományos és műszaki segédszemélyzet létszámába pedig három fő kinevezését irányozta elő. Gogolák Lajos ( 1910-1987) történész, újságíró, egyetemi tanár. Szekfű Gyula tanítványa, majd tanársegédje. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett filozófiai és jogi diploma után állami ösztöndíjjal Prágában cseh és szlovák történelmet, Rómában pedig művészet- és művelődéstörténelmet tanult. A Magyar Nemzet című lap egyik munkatársa. A jobboldali demagógiával szemben a Duna-völgyi népek megbékélését szorgalmazta. Származásánál fogva a cseh és szlovák nyelv, valamint művelődéstörténet avatott ismerője volt. 1945 után különböző lapok közölték írásait, a kulturális életben azonban érdemi szerepet nem kapott. 1956-ban emigrált. Ezt követően évtizedeken keresztül a szlovák történelem professzora volt a bécsi egyetemen. Sötér István (1913-1988) író, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus. Fő kutatási területe a magyar-francia kapcsolatok és a XIX. századi magyar irodalom volt. Az előterjesztés is utalt - mint megjelenés előtt álló műre - a Magyar-francia kapcsolatok című monográfiájára (Bp. 1946.). Perényi Józse/\1915-1981) történész, egyetemi tanár. A budapesti egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos diplomát, majd Párizsban és Bécsben tanult. 1938-1939-ben tanársegéd a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1945-ig a Ganz-gyár képviselője Isztambulban. 1946-1949-ben a Keleteurópai Tudományos Intézet munkatársa, közben 1946-1947-ben a moszkvai magyar követség sajtó- és kulturális attaséja. 1949-tól a MTA munkatársa, 1960-tól 1975-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, majd tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területe a szláv népek története volt. Varga Imre (1910—?) újságíró, történész. A prágai egyetemen szerzett jogi diplomát, majd bekapcsolódott a felvidéki falukutató mozgalomba. Lőrincze Lajos (1915-1993) nyelvész, nyelvművelő. 1941-1943-ban egyetemi tanársegéd, 1943-1945-ig középiskolai tanár Pápán, 1946-tól 1949-ig a Keleteurópai Intézet tanára, 1949-tól a MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese. A nyelvművelés mellett főleg nyelvjáráskutatással foglalkozott. Kenyeres László (1911-?) újságíró, irodalomtörténész. Miután bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, tanulmányait Párizsban folytatta. 1942-tól a Teleki Pál Tudományos Intézet alkalmazottja volt. Tálasi István (1910-1984) etnográfus, egyetemi tanár. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1935-tól Hódmezővásárhelyen, majd Budapesten gimnáziumi tanár, 1943tól 1949-ig a Teleki Pál Tudományos Intézet munkatársa. 1949-tól az ELTE Néprajzi Intézetének tanára, 1951-tól 1980-ig tanszékvezető egyetemi tanár. Kovács Péter (1912-?). 1940-ben Budapesten szerzett gazdasági szaktanári oklevelet. 1939 óta dolgozott a Teleki Pál Tudományos Intézetben. 399