G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései 35

Bevezetés utóbbi fogalmat igen tágan értelmezve). Továbbá azokat is, akik valamilyen egyéb forrásból liszt- és más élelmiszerkészlettel rendelkeztek.

108 A hatósági élelmiszerellátásra jogosultak körének szűkítésével és a fejadagok csökkentésével párhuzamosan minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket tettek a mezőgazdasági termelők még meglévő készleteinek feltárására és hatósági áron való begyűjtésére. 1946. január közepén községenként és városonként úgynevezett „elszámoltató" bizottságokat szerveztek az önellátók búzából, rozsból, árpából olajosmagvakból, lisztből és étkezési olajból meglevő feleslegeinek feltárása, a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése, a felvásárlással megbízott kereskedők és sütőiparosok működésének ellenőrzése céljából. A helyi nemzeti bizottság és elöljáróság által megszervezett elszámoltató bizottságnak joga volt portáról-portára járva összevetni az egyes gazdaságok termelési adatait a család hatóságilag elismert élelmiszer-szükségletével, illetve az addig teljesített beszolgáltatással. A gazda köteles volt jelezni, hogy feleslege van, és azt hatósági áron megvásárlásra felajánlani. Amennyiben a bizottság azt állapította meg, hogy az illetőnek eltitkolt feleslege van, azt ellenszolgáltatás nélkül elkobozták.

109 A beszolgáltatott élelmiszerkészletek ellenértékét a hatóságok részben készpénzzel, részben iparcikkutalvánnyal egyenlítették ki. Az előbbi értéke - az általános áruhiány közepette és az infláció csúcspontja felé haladva - szinte a nullával volt egyenlő, az utóbbinak pedig csak a jövő adhatta meg a fedezetét.

110 Az 1940-es évek elejétől 1956-ig sok megpróbáltatást átélt parasztság számára ez volt az egyik legnehezebb időszak. De ugyanígy súlyos megpróbáltatásokat élt át - mint láttuk - az éhező, lerongyolódott városi lakosság is. A kritikus élelmezési és ruházkodási helyzet és az állandósult tüzelőanyagellátási gondok közepette még a villamos energia felhasználását is korlátozták. A tehetősebb városi rétegeket is több intézkedés érintette. Ezekhez a rendszabályokhoz tartozott többek között az iparcikkek bejelentése és igénybevétele. Bár az eredmény alatta maradt a várakozásoknak, de mégis keletkezett egy olyan árumennyiség, amelynek nagyobb részét a falusi lakosságtól begyűjtött élelmiszerek ellenében fel lehetett ajánlani.

111 A kormány erőfeszítése és a lakosság áldozatvállalása végül is nem volt hiábavaló. Az éhínséget és a gazdasági összeomlást sikerült elkerülni. Már 1946. január végén meg lehetett állapítani, hogy ha az élelmezés mennyiségi mutatói nem is sokat javultak, de legalább a beszerzés és elosztás szervezettebbé, rendszeresebbé, kiszámíthatóbbá vált. Január második felében Budapesten már 14-16 napra elegendő élelem volt, szemben a korábbi helyzettel, amikor nem egyszer mindössze 4-5 napos készlettel rendelkeztek. Ez 108 Uo., valamint 111 200/1945. KM sz. rendelet, MK1945. december 14., 200. sz. 109 MÁSZ, 1985.123., valamint 15 410/1946. KM sz. rendelet, MK 1946. január 18., 15. sz. 110 ERDMANN, 1992., 25-26. 1,1 PIL 274. fond. 9/24. ő. e. Az MKP parlamenti frakciójának 1946. január 23-i üléséről felvett jegyzőkönyv. 39