G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372
[10] 77. 1945. december 29. Szakasits Árpád államminiszter: Cs. Szabó László kinevezését kifogásolja különösen arra is figyelemmel, hogy a rendkívül érdemes Berény 71 kinevezése még nincs előterjesztve. [Nagy] Belügyminiszter: Cs. Szabó személye ellen kifogások merültek fel, igazolása körül is zavarok voltak. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Cs. Szabó László ellen cikkei miatt felmerült kifogások alaptalanoknak bizonyultak, mert azokat az ó' neve alatt Szabó Lőrinc írta. [Ries] Igazságügyminiszter: kéri Cs. Szabó kinevezésének a levételét és ő Aurélt az alakrajz és festés, dr. Takács Menyhértet az esztétika, filozófia és lélektan, Cs. Szabó Lászlót pedig az irodalom- és műveló'déstörténet tanítására hívta meg egyetemi rendes tanári minőségben. Muhits Sándort és Györgyi Dénest az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanári létszámába az V. fizetési osztályba kívánták kinevezni. Ferenczy Béni (1890-1967) grafikus és szobrászművész 1916 óta szerepelt hazai és nemzetközi kiállításokon. Részt vett a Tanácsköztársaság kulturális munkájában, majd Bécsbe emigrált, ahol 12 évig élt. 1932-1935 között Moszkvában dolgozott, majd 1936-ban Budapesten telepedett le. Az 1942. évi Velencei Biennalen nagy nemzetközi sikert aratott. 1945-től 1950-ig volt a Képzőművészeti Főiskola tanára. Bernáth Aurél (1895-1982) festőművész a nagybányai festőiskolán tanult. 1921-1926 között Bécsben, illetve Berlinben élt. A két világháború között művei mind Magyarországon, mind külföldi kiállításokon elismerést arattak. A háború után a művészeti élet vezető egyénisége lett. 1945től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Művészeti esszéi és önéletrajzi vallomásai is munkásságának fontos részét alkotják. Takács Menyhért (1906-?) minisztériumi tisztviselő, főiskolai tanár a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett 1930-ban jogtudományi, majd 1941-ben esztétikai, filozófiai és művészettörténeti doktori oklevelet. 1930-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti ügyosztályának tisztviselője, a javaslat időszakában miniszteri tanácsos, a művészeti ügyosztály helyettes vezetője. Könyve és több cikke jelent meg az esztétika tárgyköréből. Cs. Szabó László (1905-1984) író, esszéista. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán és a párizsi Sorbonne-on végezte. 1931-ben gazdaságtörténetből doktorált. 1932-től 1935-ig a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója, 1935-től 1944 márciusáig a Magyar Rádió Irodalmi osztályának vezetője. Utazásairól, irodalmi és művészeti élményeiről írt esszéit a Nyugatban és más folyóiratokban publikálta. írásaiban azokat a kulturális és erkölcsi értékeket védelmezte, amelyek veszélybe kerültek a közeledő háború és a teret nyerő fasizmus miatt. 1945-től 1948-ig a Képzőművészeti Főiskola újonnan alapított Művészettörténeti tanszékének vezetője volt. 1948-ban emigrált. Olaszországban, majd Angliában élt. 1951-től az angol rádió magyar adásainak munkatársa. Az emigrációban is széles körű irodalomszervező és publikációs tevékenységet fejtett ki, az emigráció szellemi életének egyik vezetője volt. Muhits Sándor (1882-1956) tanár, festő és iparművész. 1903-ban az Iparművészeti Iskola díszítő-festő szakán szerzett oklevelet. 1910 óta tanított ugyanott, leszámítva az első világháború alatti katonai szolgálat és orosz hadifogság időszakát. 1935-től az Iparművészeti Iskola Textil szakosztályának vezetője volt, 1946-ban nyugdíjba vonult. Oktatói munkája mellett jelentős művészi munkásságot is kifejtett: dekoratív templomi festmények (pl. szegedi Fogadalmi templom), illetve üvegfestmények (marosvásárhelyi kultúrpalota) fémjelzik tevékenységét. Györgyi Dénes (1886-1961) építész. AMűegyetem építészeti szakán 1909-ben szerzett oklevelet. 1911-től tanított az Iparművészeti Iskola lakberendezési szakosztályán, majd nyugdíjazásáig az iskola igazgatója volt. Sikeres tanári működése mellett magasabb besorolását indokolta gyakorlati műépítészi munkássága is. Több budapesti középület valamint a keszthelyi és a debreceni múzeum és más jelentős épületek tervezése fűződik nevéhez. 71 Szakasits Árpád Berény Róbert (1887-1953) festőművészre utalt, amint ez az előterjesztés margójára írt megjegyzésből is kiderül. Ajegyzőkönyvvezető tévesen „Berényi"-t írt. 395
