G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [9] 76. Jegyzőkönyv. 1945. december 22. 339
[9] 76.1945. december 22. ség kitelepítésével kapcsolatban szükséges előkészítő rendelkezéseket tartalmazza. Meg kell jegyeznünk, hogy az akkori belügyminiszter által benyújtott rendelettervezet előkészítéséhez osztályunknak beleszólása nem volt. A rendelettervezet szövegéről a napisajtóban értesültünk. Az aktához csatolt „ad 3820/ 1945. ME" jelzésű „Feljegyzésiben a következő' alapelveket fektettük le: 1/A kérdés rendezésének, különösen a németség egy része kitelepítésének előfeltétele, hogy az ügyet a magyar kormány a szövetséges nagyhatalmakkal tisztázza. 2/ Szigorúan kerülendő és visszautasítandó minden junctim, a hazai német kérdés rendezése és a határon túl élő magyarság sorsa között. 3/ A németség azon részének kitelepítése, amely a magyar államhoz hű maradt, igazságtalanság és veszedelmes precedens lenne. A 3820/1945. ME számú rendelet [a] gyakorlatban teljesen alkalmazhatatlan minősítési kategóriáival meglehetős zűrzavart teremtett, ezért arra törekedtünk, hogy legalább a rendelet végrehajtása során megfelelő gyakorlatot alakítsunk ki. Szóbelileg és átiratokban reámutattunk arra, hogy a hazai németség egy része élesen szemben állt a hazaáruló irányzattal, és az igazolások során ezt tekintetbe kell venni. A földmíveiésügyi minisztériumhoz intézett 8303/1945. ME [számú átiratban] felhívtuk - Reibel Mihály beadványa 56 alapján - a figyelmet az úgynevezett „Hűség Mozgalom" érdemeire. A 970/Z. 1945. ME számú ügyiratban és előirataiban a külügyminisztériumot, a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, s a tárcákat tájékoztattuk a német kisebbségre vonatkozó adatokról, helyzetükről és mindig reámutattunk, hogy a kollektív felelősség elvének alkalmazása a német anyanyelvűekkel szemben igazságtalan és indokolatlan. Felvettük az érintkezést a Népgondozó Hivatallal és jelentéseket kértünk tőle, amelyek alapján tartott értekezleteken felhívtuk a Hivatal vezetőjének a figyelmét eló'ttük eddig ismeretlen szempontokra. A potsdami konferencián a szövetséges hatalmak hozzájárultak a magyar kormány kéréséhez, hogy németeket az országból kitelepítsen. Ezt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság közelebbi elvek megjelölése nélkül közölte a magyar kormánnyal. Ennek alapján jött létre a 12 330/1945. ME számú rendelet, amely azáltal, hogy általában a német anyanyelvűek kitelepítését - nemzetiségre való tekintet nélkül rendeli el - továbbá, hogy a mentesítettek maximális arányát 10%-ban határozza meg, a kollektív felelősség alapjára helyezkedik. A rendelet osztályunk megkérdezése nélkül jött létre. Megkíséreltük, hogy legalább a végrehajtási utasítás legyen észszerűbb; a kérdés tanulmányoz á56 Reibel Mihály eleki plébános beadványában egyrészt a Hűség Mozgalomban részt vett németek érdemeire hívta fel a figyelmet, másrészt kifogásolta a németek összeköltöztetésével kapcsolatos intézkedéseket: „csak azt lehessen internálni, akiről kétségen kívül megállapítható, [...] hogy volksbundista, mert ma elegendő, ha valakinek szép háza vagy gazdasága van, hogy a vagyonából kiforgassák". (MOLXTX-A-l-j-1945-XXIII/e-8303.) 368
