G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [9] 76. Jegyzőkönyv. 1945. december 22. 339

[9] 76.1945. december 22. [10] 8. [Tildy]Miniszterelnök: a Gazdasági Főtanácsról szóló rendeletet egy korábbi minisztertanács november 21-én már elfogadta,

40 azonban akkor még nem volt meg a kormánynak a közjogi felhatalmazása, és ezt csak az 1945. évi XI. te. 15. §-a szabályozta. Aj avaslat és az eredeti minisztertanácsi határozat alapján a Nemzetgyűlés elé kellene terjeszteni, ellenben éppen a kormány időközben szerzett felhatalmazása alapján, amennyiben ismételten magáévá teszi, az előterjesztést most már a Nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül ki lehet bocsájtani. Kéri a minisztertanácsot, hogy újból erősítse meg és tartsa fenn korábbi határozatát.

41 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: a javaslattal szemben aggályai vannak. Kifogásolja a „fenyegető gazdasági" kitételt,

42 továbbá azt, hogy a Gazdasági Főtanács olyan határozatai is végrehajtassanak a társminiszterek által, amelyek meghozatalánál azok részt nem vettek. [Antall] Újjáépítésügyi [sic!] miniszter: a maga részéről is jogilag érvénytelennek tartja a Gazdasági Főtanács kormány erejű rendelkezéseit, és ha a büntetőszankciókat alkalmazni kell, a bíróságok, amelyek a rendelet érvényességét is vizsgálatuk körébe vonják, nem fogják alkalmazni a szankciókat. Az az álláspontja, hogy a Gazdasági Főtanács olyan rendeleteit, amelyek kibocsájtása a kormány hatáskörébe tartoznék a minisztertanács mindenkor tárgyalja le. [Ries] Igazságügyminiszter: a maga részéről is csatlakozik ehhez az állásponthoz, mert a Gazdasági Főtanács nem rendelkezhetik oly jogkörrel, mint a minisztertanács, és az 1848. évi III. te. értelmében felelős miniszter megtagadhatja a végrehajtást. Áthidalható az egész kérdés, ha olyan tárgykörben, ahol szakminiszternek is rendelkezési joga van a Gazdasági Főtanács valamelyik tagja bocsájt ki rendeletet, ahol pedig a minisztertanács határozata szükséges, ott esetleg körözés útján döntsön a minisztertanács. Ezzel a módosításokkal [sic!] javasolja a 2. §-t elfogadásra. 40 A Gazdasági Főtanácsra vonatkozó rendelettervezetet a minisztertanács valójában nem a november 21-i, hanem a november 27-i ülésén tárgyalta. Lásd a 71. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. A hozzászólásokból arra következtethetünk, hogy az akkor tárgyalt javaslatot változatlan formában vitték ismét a minisztertanács elé. "Adecember 16-án kihirdetett 1945. évi XI. te. 15. §-a a következőket tartalmazza: ,A minisztérium az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést, és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg, kivéve a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. E felhatalmazás alapján az állam főhatalmi szervezetét vagy annak működését érintő rendelkezéseket kibocsátani nem lehet. Akiadott rendeletek a Nemzetgyűlésnek - annak legközelebbi ülésén - utólagosjóváhagyás céljából bemutatandók." Ez nehezen értelmezhető úgy, ahogyan azt a miniszterelnök interpretálta. A Gazdasági Főtanács tervezet szerinti hatásköre ugyanis az állam főhatalmi szervezetét érintette volna. Erre utalt az igazságügyminiszter, ezért voltak aggályai más minisztereknek is. Tulajdonképpen e körül folyt a vita már az említett november 27-i ülésen is. 42 A közzétett rendelet a kifogásolt kifejezést nem tartalmazza. 354