G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [8] 75. Jegyzőkönyv. 1945. december 18. 273

[8] 75.1945. december 18. rablógazdálkodása következtében kat. holdankint mindössze 1 m 3 faanyagot hozott, az elvárható kat. holdankinti 3 m 3-es fahozammal szemben. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy az ország 8-9 millió m 3-es faszükségletéból a hazai erdőgazdaság mindössze 2 millió m 3 faanyagot termelt a kitermelhető 6-7 millió m 3 helyett. Ezt a kívánt állapotot természetesen nem lehet azon­nal elérni, de annak előfeltételeiről sürgősen gondoskodni kell, még mielőtt nemzeti vagyonunk e tekintélyes része a végső kizsaroltság állapotába nem kerül. Rá kell még mutatnom arra is, hogy erdeink pusztulásával hazánk klima­tikus viszonyai is romlani fognak, és ez károsan fog kihatni mezőgazdasági termelésünkre is. Ha erdeinket kipusztítjuk, az Alföld néhány évtized alatt terméketlen területté válhat. Ezért az alakítandó szervezetnek igen nagy erdőfelújítási és erdőállomány-gyarapítási feladatokat kell megoldania. Foglalkoznom kellett azonban ezzel a kérdéssel azért is, mert a demokra­tikus Magyarország célkitűzései közé tartozik a nagy termelő üzemek foko­zatos állami kezelésbe való vétele. Ha nem biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy az állami kezelésbe vett nagyüzemek eredményesen működhessenek, hanem az eredményes működés útjába az állami bürokratizmussal gátakat emelünk, akkor a nagyüzemek állami kezelésbe vétele nem fogja a kívánt eredményt szolgálni, hanem az általános jólét emelése helyett tehertételt fog jelenteni a társadalom részére. Ebből a szempontból vizsgálva a szóbanforgó kérdést, az nemcsak erdőgazdasági vonatkozású, hanem ezen túlmenően kísérlet egy nagyüzemnek az állam részéről való gazdaságos kezelésére is. Ezek az elgondolások késztettek a benyújtott rendelettervezet elkészítésére. A rendeletben foglalt intézkedésektől azt várom, hogy az erdőgazdaság gaz­daságossága felfokozódjék, és így az államnak ez a nagyüzeme már a jelen­ben is jövedelmezőbb legyen, a jövőben pedig az államnak hasznot hajtó va­gyonává fejlődjék. A rendelettervezet elkészítésénél két szempontot kellett érvényesítenem. Egyrészt biztosítanom kellet, hogy az új üzemszerű alapokra helyezett erdő­gazdaság működésének útjából minden akadályt elhárítsak, és lehetővé te­gyem azt a könnyedséget és rugalmasságot, amely előfeltétele az eredményes termelő munkának. Másrészt gondoskodnom kellett arról, hogy az állam a jövőben is megnyugtató módon gyakorolhassa az ellenőrzést e felett a vagyon­része felett. Meggyőződésem, hogy ezt a kettős célt a rendelettervezet sike­resen oldotta meg. Bejelentem továbbá, hogy a felállítandó szervezet ellenőrzésében már most helyet biztosítottam a kereskedelemügyi és az iparügyi tárcáknak. Ha ez a szer­vezet beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor célirányos lesz azt az általános fagazdálkodás csúcsszervezetévé kifejleszteni, mert úgy a faellátás, mint a belföldi erdőgazdálkodás érdekei csak így lesznek kellőképpen biztosíthatók. Ennek a szervezetnek létesítésével párhuzamosan az erdészeti igazgatás­nak is szükségszerűen módosulnia kell, amelyről külön rendelettervezetet nyújtok be. Erre főleg takarékossági és célszerűségi okokból volt szükség. 326

Next

/
Oldalképek
Tartalom