G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - Az ország gazdasági helyzete; javaslatok a válság elhárítására 25

Bevezetés gyűlés eló'tt mondott programbeszédében is, és elengedhetetlennek mondta az ország lakosságának áldozatvállalását. Ezzel együtt is - amint az például Pokorny Hermann jóvátételi kormánybiztosnak Tildy Zoltán miniszterelnökhöz intézett, 1945. december 7-én keltezett leveléből kiderül - kormányzati körökben általános volt a vélekedés, „hogy a kormány az ország gazdasági helyzetének szanálása, valamint a jóvátételnek reális alapokra helyezése érdekében legkésőbb december elején memorandummal szándékozik fordulni a Szövetséges Nagyhatalmakhoz."

82 A jóvátételi terhek átütemezésére és külföldi kölcsön felvételére irányuló törekvésekkel való egyetértését az SZDP vezetó' szervei több alkalommal is kifejezésre juttatták,

83 a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig a miniszterelnökhöz írt levélben indítványozta a Csehszlovákiával és Jugoszláviával megindult jóvátételi tárgyalások elhalasztását. Az ilyen irányú kezdeményezések és javaslatok azonban általában nem kerültek a minisztertanács elé. Tildy Zoltán ez utóbbi javaslatot véleményezésre kiadta ugyan az érintett gazdasági tárcák vezetőinek, a minisztertanács elé azonban nem vitte, hanem a Gazdasági Fó'tanács hatáskörébe utalta a döntést, amely január 4-i ülésén úgy határozott, hogy „az itt lévő delegátusokkal az illetékesek a tárgyalásokat folytassák le, a kötelezettségek mérvét állapítsák meg, és legfeljebb a vállalt kötelezettségek teljesítésére kérjenek megfelelő határidőt.

84 Mindez azt jelezte, hogy fontos ügyeket vonnak el a kormány hatásköréből, és hogy a minisztertanács ülésein egyre kevésbé lehetett már őszintén beszélni a bajok valódi okairól és véleményt nyilvánítani a megoldási lehetőségekről. Tágabb értelemben pedig az ország egyre inkább elszigetelődött. Gondjaiból a világ jórészt csak azt láthatta, amit a Szovjetunió látni engedett. Pedig a nyugati szövetségesek tájékoztatása az ország gazdasági helyzetéről és aránytalan megterheléséről, továbbá valamilyen mértékű nemzetközi támogatás kieszközlése, a béketárgyalások előkészítése szempontjából sem volt közömbös. E láthatatlan burok áttörésére tett kísérletet Gordon Ferenc pénzügyminiszter, amikor hivatalba lépése után szinte azonnal hozzálátott az ország gazdasági, azon belül is főleg pénzügyi helyzetét bemutató, fentebb már többször hivatkozott terjedelmes memorandum elkészítéséhez. APénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdaságkutató Intézet szakembereinek segítségével összeállított elemzést 1945. december 3-án - a minisztertanács megkerülésével - átadta Szova ezredesnek a SZEB gazdasági osztálya vezetőjének, és még ugyanazon a napon személyesen adta át az amerikai misszió vezetőjének, illetve az angol misszió gazdasági kérdésekkel foglalkozó megbízottjának.

85 Ismeretes, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság munká82 A levelet közli: BALOGH-FÖLDESI, 1998. 57-58. 83 PIL 283. fond, 10/303. és 10/308. S. e. 84

MOLXIX-A-10. Az 1946. január 4-i ülés jegyzőkönyve és mellékletei (9. doboz). 85 GORDON, 1954. 365. Továbbá lásd a 68. jegyzetet! A minisztertanács utólagos tájékoztatására két nappal később, a december 5-i ülésen került sor. Eszerint Szova ezredes részére valójában 30