G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [8] 75. Jegyzőkönyv. 1945. december 18. 273

[8] 75. 1945. december 18. 16. Dr. Balogh István: a minisztertanács egyik legutóbbi ülésén tudomásul vette annak a delegációnak összeállítását, amely a magyar-lengyel megállapodás előkészítése és létesítése végett Varsóba utazik. Az újjáépítési miniszter, akinek jelentős lengyel kapcsolatai vannak, részt kíván venni a küldöttségben és ezért kéri, hogy a december 5-i minisztertanácson jóváhagyott szakértői bizottság vezetésével bízassék meg. Ismerteti a 42 252/1945. számú újjáépítési miniszteri előterjesztést. Minisztertanács hozzájárul ahhoz, hogy a Varsóba kiutazó delegáció létszáma dr. Antall József újjáépítési miniszterrel kiegészíttessék.

21 17. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát egy budapesti szálloda rendbehozatala [sic!] külföldi vendégek elhelyezése tárgyában.

22 21 Az előterjesztés a minisztertanács előzetesen összeállított napirendjén nem szerepelt. A magyar kereskedelmi delegáció Lengyelországba utazásáról a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter javaslata alapján előzőleg a december 5-i ülésén (73. sz. jkv. 30. napirendi pont) tárgyalt a minisztertanács. Ajegyzőkönyv mellett megtalálható az akkor tárgyalt előterjesztés is. A kiutazó delegációt az akkori javaslat szerint dr. Szilágyi Mihály, a KSZM osztálytanácsosa vezette volna, és létszámát nyolc főre tervezték. Ezzel szemben a mostani határozat 12 fő kiutazását irányozta elő, s a küldöttség vezetője dr. Antall József újjáépítési miniszter lett. Az újjáépítési miniszter 1945. december 15-én keltezett javaslata az alábbi indoklást tartalmazta: „A háború alatt, mint a Belügyminisztérium illetékes osztályának vezetője, érintkezésbe jutottam sok, országunkba menekült lengyel alattvalóval, akik ma, hazájukba visszatérve olyan állásokat töltenek be, amelyek gazdasági vonalon reánk nézve érdekkel bírnak. Avégből, hogy ezen kapcsolataimat felújíthassam, fel kívánom használni a közeljövőben sorra kerülő és Varsóban megtartandó magyar-lengyel külkereskedelmi tárgyalások alkalmát. Kézenfekvő, hogy korábbi kapcsolataim felvétele így gazdasági vonalon elősegítené a magyar-lengyel relációk szívélyességet. Egyben olyan, a lengyeleknek Magyarországon való tartózkodása idejéből származó fénykép- és filmanyagot is vinnék magammal, amelynek bemutatása a nálunk élvezett támogatás felelevenítése által számunkra hasznos lenne." A lengyel féllel folytatott tárgyalások lezárásaként a kiküldött bizottság 1946. június 28-án kötötte meg a magyar-lengyel árucsereforgalmi megállapodást, amely 1947. június 30-áig maradt érvényben. Lásd NF MT. JKV. (1946), 1088-1089. 22 A külügyminiszter 20 314/2/1945. iktatószámú előterjesztésében levő javaslat egyrészt arra vonatkozott, hogy a Bristol Szálloda (Bp. IV. ker., Mária Valéria u. 4. sz. - ma: V. kerület Apáczai Csere János u.) „a hivatalos újjáépítési erők igénybevételével soron kívül helyeztessék teljesen lakható állapotba, és a szükséges munkaerők, építkezési anyagok, ablaküveg és fűtőanyag bocsáttassák azonnal a szálloda rendelkezésére." Másrészt azt is javasolta, hogy „Amennyiben a szálloda tulajdonosai részéről pénzügyi nehézségek merülnének fel és ezek a karba helyezést késleltetnék, bocsáttassék a szálloda rendelkezésére megfelelő hitel rendelkezésre, esetleg a szálloda államköltségen volna rendbe hozandó." A szöveg logikájából tehát az következik, hogy a javaslat első része a hivatalos újjáépítési erőknek a költségek megtérítése melletti rendelkezésre bocsátására vonatkozott, és csak második lehetőségként vetette fel a teljes állami kötelezettségvállalást. Az előterjesztés indoklása rámutat, hogy a nemzetközi diplomáciai élet megindulásával a hivatalosan Magyarországra érkező külföldiek (követségek, delegációk) jelenleg sehol sem helyezhetők el. A nemzetközi kapcsolatok újrafelvétele pedig az ország elemi érdeke. 281