G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [7] 74. Jegyzőkönyv. 1945. december 10. 244
[7] 74.1945. december 10. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: december 3-tól 7-ig tartózkodott Prágában és tárgyalt a csehszlovák kormánnyal. 41 A cél az volt, hogy elsó'sorban segítsen a csehszlovákiai magyarok sanyarú helyzetén. További elgondolása az volt, hogy a két állam közötti súrlódásokat kiküszöbölje és a jó baráti viszony előfeltételeit megteremtse. Alakosságcsere tekintetében sikerült azt az álláspontot elfogadtatni, hogy a magyarországi szlovákok közül azok kerülnek kitelepítésre, akik önként jelentkeznek. A kitelepülókkel szemben ugyanolyan számú magyar kerül vissza Magyarországra, és ezeknek létszámába beszámíttatnak azok, akik már eddig kiutasíttattak. Egyebekben a csehszlovák kormánytól tájékoztatást kért a tekintetben, kiket, honnan és milyen foglalkozásúakat kíván cserébe adni. Bizonyos nehézségek mutatkoznak a megfelelő' megállapodás előkészítése körül. A csehszlovák álláspont az, hogy a délszlovákhatárvidékek lakosságát akarják a cserénél felhasználni, ez a magyarság érdekeit sérti. Ezen a tárgykörön kívül természetszerűleg megbeszélés tárgyát képezte a magyarok elleni rendelkezések felfüggesztése. 42 A tárgyalások tartamára a felfüggesztéshez a csehszlovák kormány hozzá is járult. Úgy látja, hogy a csehszlovák kormánynak intézkedései [sic!] a magyarság belső széttelepítését szándékolják. -Az a körülmény pedig, hogy 1946. évi január hó 31. napjáig hajlandók csak felfüggeszteni a kifogásolt magyarellenes intézkedéseket, amellett szól, hogy amennyiben a kormányok közötti megállapodás nem jön létre, úgy az intézkedéseket továbbra is érvényesítik. Úgy látja, hogy a visszamaradó magyarok számára a csehszlovák kormány a kisebbségijogokat nem akarja biztosítani, amivel szemben az volt az álláspontja, hogy akkor ezen lakossággal együtt a föld is azonosképpen vissza kell, hogy kerüljön a magyar állam területéhez. Ezt revizionista jellegűnek tüntették fel. Rámutatott arra, hogy a csehszlovák kormány vetette fel ezt a problémát a kisebbségi jogok megtagadásával. Végeredményben úgy lehet tekinteni, hogy a megbeszélések nem vezettek eredményre, azonban a magyar kormány álláspontját leszögezte. Ezek után nincs más mód, mint diplomáciai térre vinni a kérdést, és nemzetközi döntést provokálni. Az emberi, nemzetközi [sic!] jogokat 43 és az életfeltételeket biztosítani kell a magyar kisebbségek részére úgy, amint azt a szövetségesek kiáltványai minden ember számára kilátásba helyezték. 44 41 A tárgyalások magyar részről készített, de a csehszlovák féllel nem egyeztetett jegyzőkönyvei megtalálhatók: MOL XK-J-l-a IV-66. tétel (43. doboz). Közli: LÁZÁR, 1998. 120-164. A tárgyalások eredményeinek, a magyar küldöttség szereplésének értékelése a szakirodalomban azóta is vita tárgyát képezi. Lásd többek között: KERTÉSZ, 1995. 241-246., BALOGH, 1988. 112-114., VADKERTY, 2001. 214-217. 42 A magyarellenes rendelkezésekre lásd a 71. sz. jegyzőkönyv b mellékletét, illetve alább a 74/ b sz. mellékletet. 43 Nyilvánvaló elírás. Helyesen: nemzetiségi jogokat. 44 Utalás az Atlanti Chartára (1941. augusztus 14.) és az ENSZ alapokmányára (1945. október 24.). A dokumentumokat közli: HALMOSY, 1966. 516-521., illetve HALMOSY, 1985. 19-44. 260
