G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [6] 73. Jegyzőkönyv. 1945. december 5. 201
[6] 73.1945. december 5. járó heti vagy havi munkabér, illetőleg szolgálati illetmény alapján öt adóosztályba soroztatnak. Az osztályba sorozást a munkabér, illetőleg szolgálati illetmény összegében bekövetkező változás - kivéve az előlépés, kinevezés vagy nyugdíjazás folytán később bekövetkező változást - nem érinti. Ez azt jelenti, hogy pl. az I. adóosztályba sorozott járandóságok értékhatára, amenynyiben a munkabérek és fizetések összege — a kollektív szerződésekkel összhangban - november hó l-jétől, illetőleg 4-étól az érdekelt alkalmazottaknál 100%-kal felemeltetett volna, már 240 000 pengőre emelkedett. Az egyes adóosztályokra megállapított adókulcsok az alkalmazottak kereseti adójának és a jövedelemadónak progresszivitását figyelembe véve természetesen ugyancsak progresszívek. Az első főcsoport és a második főcsoport első adóosztályába tartozó munkavállalók járandóságai után az adókulcsot egyformán 10%-ban javasolom megállapítani. Az adókulcs megállapításával kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy a kollektív szerződések a munkabérek és fizetések után járó alkalmazottak kereseti adóját és legtöbb esetben annak jövedelemadóját is a munkáltatókra hárították át. Ilyen körülmények között a munkások és alkalmazottak nettó béreket, illetve illetményeket kapnak, s ezek az adók őket nem terhelik. Ez a körülmény teszi indokolttá az eddig túlságosan rétegeződött adókulcsoknak összébb-vonását s egyben azt, hogy a 10%-os kezdő kulcs alapján az alkalmazottaknak olyan csoportjai után is jövedelemadót kap az állam, akiknek munkabére, illetve illetménye eddig nem esett jövedelemadó alá. A munkáltatókra háruló ezt a terhet azonban nemcsak lényegesen ellensúlyozza, de az esetek túlnyomó részében ki is egyenlíti az a körülmény, hogy a munkáltatókra nézve teljesen megszűnik az a teher, amelyet rájuk nézve az alkalmazottak kereseti adójával és a jövedelemadóval kapcsolatos adminisztrációs munka jelentett. Országos viszonylatban nagyon sok alkalmazott szabadul fel egy - a munkáltatókra nézve improduktív - munka alól, akiknek munkaerejét hasznosabb célok szolgálatába lehet állítani. Abból a célból, hogy a munkáltatók részére a folyó évi január hó l-jétől október 21. napjáig terjedő időre kifizetett munkabérek és szolgálati illetmények után járó jövedelemadó kiszámítását és lerovását megkönnyítsem, az említett időre kifizetett járandóságok után globálisan 10%-os adó lerovása iránt intézkedem. Ez az intézkedés feleslegessé teszi azt, hogy a munkaadók visszamenőleg egyénenkint mutassák ki alkalmazottaikat s az ezek részére kifizetett járandóságokkal kapcsolatban a 7630/1945. ME számú rendelet 2. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott utasításban foglaltaknak megfelelő nehézkes eljárással számítsák ki a jövedelemadót és annak állami pótlékát. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a mélyen tisztelt Minisztertanácsot, hogy a bemutatott rendelet kiadásához hozzájárulni méltóztassék. Budapest, 1945. december 5. Gordon Ferenc s. k. pénzügyminiszter 238
