G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [6] 73. Jegyzőkönyv. 1945. december 5. 201
[6] 73. 1945. december 5. A felsorolt gazdasági és gazdaságon kívüli okokhoz csatlakoznak ama további kártevő tényezők, melyeket röviden úgy lehetne jelölni, hogy: az állami gépezet kerekének meglazulása és a korrupció elburjánzása. Méhészek előtt ismeretes bár szerencsére nem gyakori, hogy ha a kas tagjai rájönnek arra, hogy egyszerűbb a mézet a szomszédos kasokból ellopni, mint fáradságos munkával begyűjteni, akkor menthetetlenül rablóbandává válnak és az egész kast ki kell pusztítani. A tárgyilagos szemlélő néha csaknem úgy érzi, hogy valami hasonló folyamat tanúi vagyunk ebben a mi mai emberi társadalmunkban. Az elmúlt másfél esztendő oly súlyosan megtépázta kortársaink tekintélyes részének erkölcsi alapjait, hogy kemény és nagyon kíméletlen munkára lesz szükség ahhoz, hogy az emberek kötelességérzetét és fegyelmét arra a fokra emeljük, mely [a] rendezett állami élet fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. A megrendült erkölcsi alapok, tetézve az infláció nagy számai következtében mindég fokozódó könnyelműség - könnyűkezűség - felülkerekedésével, úgy a termelésben, mint az állami apparátusban oly lazaságra vezettek, mely csökkenő munkateljesítményekben és emelkedő költekezésben jut kifejezésre, ily módon olajat öntve az inflációs folyamat lángjára. Nem hiszi, hogy minisztertársai közül bárki lényegében másképpen látná a tényeket, és ne látná világosan az összefüggéseket. Mégis szükségét érzi annak, hogy rámutasson minderre, mert tudatosítani kell a jelenségeket, hogy levonhassuk azok tanulságait. E tudatosításra annál is inkább szükség van, mert a decemberi költségelőirányzat már oly félreérthetetlen számokat mutat, melyek elől lehetetlen elzárkózni. November végén a jegybank adatai és a hozzávetőleges előirányzat alapján, mely a decemberi szükségletet egyelőre 350 milliárdra becsülte, azzal számolhatott [a pénzügyi kormányzat], hogy a bankjegynyomda kapacitása fedezni fogja a tényleges államháztartási szükségleteket. Az előirányzatnál számba vette azt, hogy a 350 milliárdos havi szükséglet a drágulás további fokozásával emelkedni fog. Erre a célra, mint tartalékkal számolhattunk azzal, hogy a 100 000 pengősök kibocsátása technikailag a hónap közepétől fogva lehetségessé válik, úgy hogy ezen időponttól kezdve a jelentkező többletszükséglet kielégítést nyerhet. Azt, hogy a 100 000-es bankjegyek kibocsátása mely időpontban történjék, attól kívánta függővé tenni, hogy mikor áll a drágulás folytán a napi 12 milliárdon felüli tényleges többletszükséglet elő. Elgondolása az volt, hogy a kibocsátási időpontot elhúzza a lehetőség szerint karácsony utánra, bizonyos tervezett pénzügyi műveletek végrehajtásáig. Elgondolását a következő meglepetések borították fel: 1. A beszerzési segély 18 , amelyet előzetes tudtán kívül rendeltek el, és amely18 Nem állapítható meg, hogy a miniszter pontosan mire gondolt. Talán a köztisztviselők részére kifizetett 50%-os segélyről van szó, amelyre hivatkozva alább, a jelen jegyzőkönyv 47. pontjában a népjóléti miniszter hasonló arányú segély kifizetését javasolja a hadi és polgári gondozottak részére. Az említett segélyről egyébként a minisztertanács valóban nem tárgyalt. 210
