G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [4] 71. Jegyzőkönyv. 1945. november 27. 142
[4] 71.1945. november 27. galmazni. Anélkül, hogy a jelenlegi határ kérdésében lekötnék magukat, csehszlovák oldalról kijelentik, hogy a szlovákiai magyarok kicserélésével vagy áttelepítésével kapcsolatosan a trianoni határokat sérthetetlennek kell tekinteni. A magyarok kitelepítésének indokául Krno azt hozta fel, hogy a közelmúlt idők tapasztalatai alapján a magyarságnak Szlovákiában való léte állandó veszélyt jelent a csehszlovák állam szempontjából éppen úgy, mint a szudétanémetek. Kívánatos volna, hogy ezt a kérdést a két állam egymás között barátságos megegyezéssel intézze el. Gyakorlatilag a kérdés lebonyolítása két részre oszlik: 1/ a népcserére, vagyis arra, hogy a szlovákiai magyarok magyarországi szlovákokkal lennének kicserélendők, azután 2/ egy kitelepítésre vagy áttelepítésre úgy, hogy a még fennmaradó rész Magyarország területére volna átteendó'. Természetesen a kitelepítendőit ingóságainak elvitelében, továbbá a kitelepítés humánus lebonyolítása érdekében a csehszlovák kormány minden tóle telhetó't elkövetne. Hangsúlyozta Krno, hogy a csehszlovák kormány elítéli azokat a módszereket, amelyek a kiutasításoknál Szlovákiában sok helyen megnyilvánultak. Ezeket azonban ő kilengéseknek minó'síti. Krnonak adott válaszomban közöltem vele, hogy ma is azon az állásponton vagyunk, hogy a népcsere gondolatát a magunk részérói nem helyeseljük és azt csak akkor fogadjuk el tárgyalási alapul, ha arra nemzetközi döntés kényszerít bennünket. Nem fogadhatjuk el a népcserét már csak azért sem, mert nincs mivel cserélnünk. Gyengén számítva 600 000 magyart kellene kicserélni túlzottan számolva 60 000 szlovákkal. Ez egyáltalán nem arányos csere. Ilyen aránytalan cserénél természetes, hogy a népcsere egyszersmind logikusan földcserét is kellene, hogy jelentsen. Tehát a határkérdést mi nem vetjük fel, minket tökéletesen kielégítene az, ha egy demokratikus Csehszlovákiában a magyarság élvezné azt a jogegyenló'séget, amely egy demokráciában minden nemzetiséget, még ha az kisebbség is, feltétlenül megillet. Ha azonban ragaszkodnak a népcseréhez vagy áttelepítéshez, akkor egész természetesen 600 000 embert nem lehet begyömöszölni oda, ahonnan mindössze 60 000 embert engednek ki. Azt meg tudom érteni - mondottam -, és ezt talán el is lehetne fogadni tárgyalási alapul, hogy Csehszlovákia nemzetiségileg egységesebb államra törekszik, s ebból a szempontból eló'ny volna Csehszlovákiának a magyaroktól megszabadulni, nekünk viszont eló'nyt jelentene magyarjainkat a magyar állam keretébe visszafogadni. Annak, hogy Csehszlovákiának sok nemzetiségével, németekkel, magyarokkal, ruszinokkal nehézségei voltak és hogy ezektói a nehézségektói a jövőben is tart, annak nem a magyarok az okai, hanem az a Trianon után létrejött csehszlovák államnak szerkezeti hibája, amelynek gyengéjét a honalapító Masaryk 75 emlékirataiban és magyar oldalra több ízben felvetett ajánlatában is eló're látott. De ezt a szerkezeti hibát talán még sem volna jogos és igazságos úgy megoldani, hogy 75 Masaryk, Tomas Garrigue ( 1850-1937) csehszlovák filozófus, politikus. A csehszlovák állameszme egyik kidolgozója. 1919-tól 1937-ig a Csehszlovák Köztársaság elnöke 177
