G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [4] 71. Jegyzőkönyv. 1945. november 27. 142

[4] 71.1945. november 27. galmazni. Anélkül, hogy a jelenlegi határ kérdésében lekötnék magukat, csehszlovák oldalról kijelentik, hogy a szlovákiai magyarok kicserélésével vagy áttelepítésével kapcsolatosan a trianoni határokat sérthetetlennek kell tekinteni. A magyarok kitelepítésének indokául Krno azt hozta fel, hogy a közelmúlt idők tapasztalatai alapján a magyarságnak Szlovákiában való léte állandó veszélyt jelent a csehszlovák állam szempontjából éppen úgy, mint a szudétanémetek. Kívánatos volna, hogy ezt a kérdést a két állam egymás között barátságos megegyezéssel intézze el. Gyakorlatilag a kérdés lebonyo­lítása két részre oszlik: 1/ a népcserére, vagyis arra, hogy a szlovákiai magya­rok magyarországi szlovákokkal lennének kicserélendők, azután 2/ egy kite­lepítésre vagy áttelepítésre úgy, hogy a még fennmaradó rész Magyarország területére volna átteendó'. Természetesen a kitelepítendőit ingóságainak el­vitelében, továbbá a kitelepítés humánus lebonyolítása érdekében a csehszlo­vák kormány minden tóle telhetó't elkövetne. Hangsúlyozta Krno, hogy a csehszlovák kormány elítéli azokat a módszereket, amelyek a kiutasítások­nál Szlovákiában sok helyen megnyilvánultak. Ezeket azonban ő kilengések­nek minó'síti. Krnonak adott válaszomban közöltem vele, hogy ma is azon az álláspon­ton vagyunk, hogy a népcsere gondolatát a magunk részérói nem helyeseljük és azt csak akkor fogadjuk el tárgyalási alapul, ha arra nemzetközi döntés kényszerít bennünket. Nem fogadhatjuk el a népcserét már csak azért sem, mert nincs mivel cserélnünk. Gyengén számítva 600 000 magyart kellene kicserélni túlzottan számolva 60 000 szlovákkal. Ez egyáltalán nem arányos csere. Ilyen aránytalan cserénél természetes, hogy a népcsere egyszersmind logikusan földcserét is kellene, hogy jelentsen. Tehát a határkérdést mi nem vetjük fel, minket tökéletesen kielégítene az, ha egy demokratikus Csehszlo­vákiában a magyarság élvezné azt a jogegyenló'séget, amely egy demokráci­ában minden nemzetiséget, még ha az kisebbség is, feltétlenül megillet. Ha azonban ragaszkodnak a népcseréhez vagy áttelepítéshez, akkor egész ter­mészetesen 600 000 embert nem lehet begyömöszölni oda, ahonnan mindössze 60 000 embert engednek ki. Azt meg tudom érteni - mondottam -, és ezt talán el is lehetne fogadni tárgyalási alapul, hogy Csehszlovákia nemzetiségileg egységesebb államra törekszik, s ebból a szempontból eló'ny volna Csehszlo­vákiának a magyaroktól megszabadulni, nekünk viszont eló'nyt jelentene magyarjainkat a magyar állam keretébe visszafogadni. Annak, hogy Csehszlo­vákiának sok nemzetiségével, németekkel, magyarokkal, ruszinokkal nehéz­ségei voltak és hogy ezektói a nehézségektói a jövőben is tart, annak nem a magyarok az okai, hanem az a Trianon után létrejött csehszlovák államnak szerkezeti hibája, amelynek gyengéjét a honalapító Masaryk 75 emlékiratai­ban és magyar oldalra több ízben felvetett ajánlatában is eló're látott. De ezt a szerkezeti hibát talán még sem volna jogos és igazságos úgy megoldani, hogy 75 Masaryk, Tomas Garrigue ( 1850-1937) csehszlovák filozófus, politikus. A csehszlovák állam­eszme egyik kidolgozója. 1919-tól 1937-ig a Csehszlovák Köztársaság elnöke 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom