G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A kormány megalakulása és összetétele 8
Bevezetés nó' 21 (MKP), közlekedésügyi miniszter: Nagy Imre 22 (MKP), népjóléti miniszter: Molnár Erik 23 (MKP), igazságügyminiszter: Ries István 24 (SZDP), iparügyi miniszter: Bán Antal 25 (SZDP), kereskedelmi miniszter: Rónai Sándor (SZDP), vallás- és közoktatásügyi miniszter: Keresztury Dezsó' 26 (NPP) egyetemre és gyógyszerészi, majd a vegyészdoktori oklevelet szerzett. Az 1930-as években újságíró; Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának, a Szabadságnak és 1938-tól a Magyar Nemzetnek volt külső munkatársa. Ali. világháború idején a fronthelyzetről írt kommentárjai a német és a magyar hadijelentések, illetve a háborús kilátások szkeptikus megítélésére ösztönöztek. 1945 után rehabilitálták, vezéró'rnagyi, később vezérezredesi rangot kapott. 1945. novemberétől a Kisgazda Párt országgyűlési képviselője, 1945. november 15-től haláláig honvédelmi miniszter volt. 21 Gero Ernő(1898-1980) kommunista politikus. Orvosi tanulmányait abbahagyva 1918-tól hivatásszerűen vett részt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság után emigrált, majd 1922-ben Budapesten fegyházbüntetésre ítélték. 1924-ben kiadták a Szovjetuniónak. Több országban végzet pártmunkát. 1936-39-ben Spanyolországban a köztársaságiak oldalán harcolt, egyúttal a szovjet titkosszolgálat munkatársaként igyekezett elősegíteni a szovjet befolyás érvényesülését. Ali. világháború alatt a Kominternben D. Z. Manuilszkij tanácsadója, a magyar kommunista párt képviselője volt. 1944 decemberében tért haza a Szovjetunióbeli emigrációból. 1945-től 1956-ig az MKP, majd az MDP PB tagja, a párton belüli szűkebb, informális vezetőség egyik meghatározó képviselője volt. 1944. december 21-től 1956-ig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1945-től 1956-ig fontos kormányzati tisztségeket töltött be, a magyarországi gazdaságpolitika egyik irányítója volt. 1945. május 11-től november 15-ig kereskedelem- és közlekedésügyi, ezt követően 1949. február 18-ig közlekedésügyi miniszter, részben ezzel egyidejűleg 1948-1949-ben pénzügyminiszter, majd 1949-1952 között államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, 1953-1954-ben belügyminiszter, 1952-1954-ben a minisztertanács elnökhelyettese. 1954-től 1956-ig az MKP KV Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöke, majd Rákosi Mátyás leváltása után, 1956. július 18-tól október 25-ig a KV első titkára. Ezt követően a Szovjetunióba menekült. Hazatérése (1960) után kizárták a pártból. 22 Nagy Imre (1896-1958) lakatossegéd, agrárközgazdász, kommunista politikus. Oroszországi hadifogolyként 1920-ban belépett a bolsevik pártba. 1921-tol, a hadifogságból való hazatérése után részt vett a földmunkásmozgalom szervezésében, 1925-1927 között a Várkonyi-féle Magyaraországi Szocilista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt. 1929-ben a Szovjetunióba emigrált, és a II. világháború végéig ott élt. A Szovjetunióból hazatérve 1944 decemberében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd 1945. novemberében a Nemzetgyűlésbe. A törvényhozó testületnek 1956-ig tagja volt. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig földművelésügyi, ezt követően 1946. március 20-ig belügyminiszter volt. 1947-1949-ben az Országgyűlés elnöke, 19501952-ben élelmezési, majd begyűjtési miniszter, 1952. november 14-től 1953. július 4-ig a minisztertanács elnökhelyettese, majd 1955. április 18-ig elnöke. 1956. október 24-től november 4-ig miniszterelnök. 1958-ban halálra ítélték, és június 16-án kivégezték. 23 Moíntír£riA (1894-1966) ügyvéd, történész, kommunista politikus. Az első világháború idején orosz hadifogságba került. 1924-től 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1928-tól vett részt a Kommunista Párt tevékenységében. 1944 decemberétől haláláig - a követként külföldön töltött idejét leszámítva-tagja volt a törvényhozó testületnek. 1944. december 22-től 1947. szeptember 24-ig népjóléti miniszter. Ezt követően 1948 nyaráig tájékoztatásügyi, majd külügyminiszter. 1948-1950 között diplomata, egyetemi tanár. 1950-1952-ben igazságügyminiszter, 1952-1953ban ismét külügyminiszter, 1953-1954-ben a legfelsőbb bíróság elnöke, 1954-1956 között pedig ismét igazságügyminiszter volt. 1956 után is részt vett a közéletben. Megalakulásától (1949) igazgatója volt az MTA Történettudományi Intézetének. 24 Ries István (1885-1950) ügyvéd, szociáldemokrata politikus. 1912-től folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1924-ben lépett be a Szociáldemokrata Pártba. 1933-tól 1948-ig tagja volt a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének, majd ezt követően 1950-ig az MDP Központi Vezetőségének. 1945. július 21-től 1950. július 17-ig igazságügyminiszter. 1949-1950-ben a Népgazdasági Tanács tagj a volt. 1950. j úlius 7-én koholt vádak alapj án letartóztatták. A börtönben elszenvedett bántalmazások következtében halt meg. 1956-ban rehabilitálták. 13
