Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Walazuth és Bonchyda nevű falujával szomszédos szakaszon nem merte a határjeleket megújítani, mert a vajda ottani embere nem volt hajlandó megjelenni. Valami jelet azonban tett arra vonatkozóan, hogy hol lenne szükség új határjelet állítani. Amikor viszont a Manus fia: János fiainak: Miklósnak és Mihálynak Kalyan nevű birtokával érintkező határszakaszhoz értek, a Suk-i határ Menés nevű részével kapcsolatosan jelentkezett némi ellenkezés, amiért a Kalyan-i nemeseket a vajda elé akarta idézni, mire mindkét fél egyetértve fogott bírákat választott, akik miután a Suk-i nemesek 12 hozzájuk hasonló nemessel esküt tettek erre, Menés földet a Suk-iak örökjogú tulajdonának nyilvánították. — A határ leírása a következő: Prima meta incipit in vertice montis a parte meridionali Chypkes vocati, ubi est antiqua meta terrea, que distingit inter villám eorundem nobilium de Suk et possessionem Dominici filii Purkulyn ac Petri filii Laurentii nobilium de genere Ogmand Buzustelkee vocatam et ibi est erecta una nova meta. Et abhinc descendit et vadit versus partem orientalem ad fluvium Woryadpathaka. Et abhinc inter terram Woryadteleke nobilium de eadem Suk et terram Dominici et Petri predictorum nobilium de genere Ogmand Buzutelke [!] vocatam et ibi est erecta una nova meta, ascendit et vadit per montem Elusberch vocatum ad partem orientalem et ibi sunt due antique mete terree, circa quas nove mete erecte existunt. Et deinde tendit et vadit ad quendam magnum montem ad partem orientalem, in cuius montis ascensu sunt mete antique terree distingentes et dividentes inter eosdem nobiles de Suk et Dominicum filium Purklini ac Petrum filium Laurentii sepedictos, circa quas sunt nove mete, et in eodem monte directe vadit et tendit ad orientem versus villám Gulahaza, ad viam molendinatorum, ad unum montem, qui dicitur Berch et circa ipsam viam molendinatorum facta est nova meta. Et deinde per eundem Berch similiter vadit ad partem orientalem ad silvam Buzyaserdey vocatam et ibi in Berch circa ipsam silvam sunt antique mete similiter cum novis metis. Et per eundem Berch Buzyaserdei vocatum protendit ad metas ville Baree, que distingunt et dividunt inter ipsam villám Baree, villám Gulahaza et silvam Keuruser eorundem nobilium de Suk. Et abinde vadit versus partem meridionalem per quendam Berch inter villám Baree et ipsam silvam Keuruser existentem ad viam magnam, que transit de Suk per montem Bareberch vocatum et ibi circa ipsam viam loco duarum metarum, quas aratores amiserant, pari consensu vicinorum et commetaneorum facte sunt due nove mete. Et deinde procedit et vadit ad finem eiusdem silve Keuruser et ibi est facta nova meta. Dehinc autem tendit versus partem meridionalem inter silvam Vysaerdei et inter quandam piscinam per Berch et circa ipsam piscinam in eodem Berch erecte sunt due nove mete et per eundem Berch directe vadit versus partem meridionalem ad unum monticulum ad metam terream antiquam et circa ipsam facta est nova meta. Dehinc autem reflectitur versus partem orientalem et descendit per montem et ibi in montis descensu erecte sunt due nove mete, de quibus idem reflectitur ad partem meridionalem et transit per quandam vallem, que veniet de silva Kedlen vocata nobilium eorundem [de] Suk et vadit ad unum magnum montem et in latere ipsius montis a parte orientali vadit ad partem meridionalem, que mete seu cursus metarum a parte occidentali discernunt prefatis nobilibus de Suk, a parte vero orientali discernunt predicte ville Baree. Et deinde descendit ad quemdam fluvium Kalyanpathaka vocatum et ibi prope aquam in fine montis descensus erecte sunt due nove mete, de quibus transeundo ipsum fluvium directe ascendendo ad quemdam monticulum, in fine eiusdem monticuli a parte aque renovata est una antiqua meta, de qua ascendit per eundem montem versus meridiem ad quandam antiquam metam renovatam, de qua reflectitur et vadit versus occidentalem ad montem