Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Tartalmi ái Lackfi András vajda 1358. február 2-i oklevelében, DL 26752. • Közlés: AOkm VII. 146—147. — DocRomHist C XI. 216—217. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 171—172 (román fordításban). • Regeszta: AOkl II. 861. sz. 162. 1310. április 8. (in Zeguedino, f. IV. p. Iudica) László erdélyi vajda és Zonuk-i ispán — Tamás esztergomi (Strigoniensis) érsek kezébe letett eskü alatt — kijelenti, hogy I. Károlyt elismeri Magyarország királyának, akit természetes és törvényes uraként tisztességgel és hódolattal fogad, ha Erdélybejön, az ország koronáját július l-ig (ad oct. Ioh. bapt.) az uralkodó kezébe adja, de ezért illendő jutalmat kér. Visszaszolgáltatja a királynak a Rodna-i ezüstbányát, a Byzterce-i, Scybin-i és a székely (Syculorum) ispánságot, Dees, Clus és Zeek falvakat az ottani (só)kamarákkal együtt. Arra, hogy László vajda fenti ígéreteit betartja, vele együtt Omode nádor és Domokos magister is esküt tett Tamás érsek és Dénes minorita lector, Gentilis fráter bíboros, legátus penitentiariusa és káplánja kezébe. Az oklevelet a vajda, a nádor és Domokos magister pecsétjével erősítik meg. Eredeti, hártyán, három függőpecsétje elveszett. Vatikáni lt, Inslrum. miscell. C, capsa 175, fasc. 40, nr. 10. • Közlés: Fridvaldszky: Mineralogia 107—108. — Katona VIII. 203—205. — Kovachich: Supplementum 1. 258— 260. — CDHung VIII/1. 389—391. — Arch f. Kundé öst. Gesch. 11/1849. 245—246. — Theiner: MonHung I. 825—826. — MonVatHung 1/2, p. 374—375. — Hurmuzaki 1/1. 572. — Ub I. 295—296. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 172—173 (román fordításban). — Károly Róbert emlékezete 84—85 (magyar fordításban). • Regeszta: MonEcclStrig II. 619-620. — RegSlov I. 759. sz. — AOkl II. 863. sz. 163. [1310. május 2. előtt] Benedek fráter választott erdélyi püspök jelzi Gentilis fráter bíborosnak, az apostoli szék legátusának, hogy Erdélyben sem a szerzetesek, sem a világi papok nem tartják be a (László vajda miatt) általa elrendelt egyházi tilalmat, noha ő csak magánkápolnájában hallgat misét. Említés Gentilis fráter legátus 1310. május 24 oklevelében (165. sz.), DL 40326. • Közlés: Katona VIII. 205. — CDHung VIII/1. 381. — MonVatHung 1/2, p. 380. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 173 (román fordításban). • Regeszta: AOkl II. 876. sz. 164. [1310. május 2. előtt] Benedek fráter erdélyi választott püspök közli Gentilis fráter bíborossal, az apostoli szék legátusával László erdélyi vajda ígéretét, hogy a koronát vele el fogja küldeni a legátushoz. Említés Gentilis fráter legátus 1310. május 2-i oklevelében (165. sz.), DL 40326. • Közlés: Katona VIII. 206— 207. — CDHung VIII/1. 381. — MonVatHung 1/2, p. 380. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 174 (román fordításban). • Regeszta: AOkl II. 875. és 877. sz. 165. [1310.] május 2. (Posonii, VI. Non. Maii) Gentilis fráter bíboros, az apostoli szék legátusa Benedek fráternek, választott erdélyi püspöknek. Minapi leveléből (163. sz.) értesült arról, hogy Erdélyben sem a szerzetesek, sem a világi papok nem tartják be az általa elrendelt egyházi tilalmat. Noha ennek ellenőrzésével nem őt, hanem a káptalant bízta meg, tudnia kell, hogy a tilalmat mindaddig érvényben szándékszik tartatni, amíg László vajda az egyháznak engedelmeskedve be nem váltotta a királynak tett ígéreteit. Várja tehát, hogy