Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

56 1307. október 11—november 1. hály és Domokos jelenlétében. Ennek sem István fiai, sem senki más nem mondott ellent, így a fentiekkel szemben Mihály fiai később sem tiltakozhatnak. — A határjárás szövege: Prima meta incipit, (ubi) fluvius Hasán cadit in Gyulapothaka. Deinde vádit versus Chamafaya ad unum Zeek. Abhinc ulterius procedendo versus Chamafaya ad Kurtuelkopus et deinde procedendo super Kuzberch versus occidentem inter Gyula et Chamafaya pervenit ad unum Kerekdumb. Adhuc dehinc procedendo accesserunt ad unam metam Lykas, quas metas filii Tormach justas esse affirmaverunt. Item in eodem Beerch transeundo versus occidentem, tendit ad terram filiorum Gregorii, qui ipsas metas licitas et justas affirmaverunt. Deinde venientes ad terras filiorum Michaelis, pervenerunt ad tres metas capitales térre Gyula. Deinde vergentes versus meridiem, pervenerunt ad unam metam. Deinde super eodem Beerch procedendo, pervenerunt ad duas metas. Item super eodem similiter ad duas metas. Adhuc super eodem Berch procedendo pervenerunt ad tres metas capitales, que sunt in capite fluvii Gyula superius. Deinde ad orientem vergentes tenderunt ad Mochkas in una via antiqua ad duas metas. Abhinc pervenerunt ad duas metas, super quibus contradicebant, alias autem affirmabant in Kerekdumb a parte inferiori Mochakas appellata. Super quibus duabus metis iidem Lorandus et Gyula se quinto prestiterunt sacramentum et sic ipsa pars eis cessit rite et legitimé. Deinde tendit versus septentrionem, tendit ad unum Dumb, ubi nec filii Stephani, nec alii contradixerunt memorati. Eredeti, hártyán, hátlapján pajzs alakú befüggesztett pecsét nyomával, DL 36610. — Az erdélyi káptalan 1823. november 27-i másolata: Wass cs lt (DF 252692). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. I. 57—58, 391 (a XIX. századi hibás másolat alapján, román fordításban is). • Regeszta: AOkl II. 241. sz. 69. [1307. október 11. előtt] Péter erdélyi püspök beleegyezését adja az erdélyi káptalan és Mediesföld dékánságának papjai közötti tizedperben közvetítők segítségével létrejött megegyezéshez és saját pecsétje alatt kelt pátens oklevelével megerősíti azt. Említés V. Kelemen pápa 1307. október 11-i bullájában (70. sz.), Medgyesi szász ev. káptalan lt (DF 292063). • Közlés: Theil—Werner 4. — Ub I. 236, 238. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 58—59 (román fordításban). • Regeszta: Salzer 659. — AOkl II. 244. sz. 70. 1307. október 11. (Pictauis, V. Id. Octobris) V. Kelemen pápa megerősíti az erdélyi egyházmegyében lévő Medies-i dékánság papsága és az erdélyi káptalan közötti tizedperben Péter erdélyi püspök pátens oklevelével (69. sz.) jóváhagyott egyezséget. — Hátlapján egykorú rájegyzés: Rogerius de Rocca. — R[egestra] Antonfius]. Eredeti, hártyán, .selyemzsinóron függő ólombullával, Medgyesi szász ev. káptalan lt (DF 292063). • Közlés: Theil—Werner 4. — Ub I. 235—236. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 58-59 (román fordításban). • Regeszta: Salzer 659. — AOkl II. 245. sz. 71. 1307. november 1. (in Omn. sanct.) Szt. Mihály arkangyal gyulafehérvári (AlbTr) egyházának káptalana bizonyítja, hogy egykori Woiasd-i jobbágya: Walter fia: Jeclinus a Gald vizének árkán, a Woiasd-i kőhídon alól épült malom harmadából őt illető részt két