Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

54 1307. május 17—július 22. utódaik közötti későbbi pereskedést Palathka, Mykotelke, Petetelke, Tehenustelke és Legén birtok általa Iwanka fiaitól: Jánostól és Gergelytől 70 dénármárkáért örökre megvásárolt fele miatt, minthogy e vásárnak az eladók fiai: János fia: János és Gergely fia: Iwanka el­lentmondottak (56. sz.), az alábbi egyezségre lépett az ügyben. Iwanka fiai: János és Ger­gely Ws, Chalotelke és Daman nevű birtokuk harmadát rokonság címén (ratione cognationis), a káptalan oklevele kíséretében (60. sz.), élete végéig átengedik András fia: Miklós comesnek. Ennek viszonzásaként Miklós comes halála után Palathka, Mykotelke, Petetelke, Tehenustelke és Legén fele visszaszáll Iwanka fia: Gergelyre és fiára: Iwankára, valamint János fia: Jánosra örökjogú jószágukként, a korábbi adásvételről készült oklevél pedig ér­vényét veszíti. Addig azonban Miklós comes használja e birtokukat, hogy a beléjük fekte­tett pénzét visszaszerezhesse. Ái az erdélyi káptalan 1347. március 21-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73651. —Ái Váradjai Péter erdélyi alvajda 1347. november 22-i (uo.: DL 73655) és Lackfi István erdélyi vajda 1348. május 12-i oklevelé­ben (uo.: DL 73657). • Regeszta: AOkl II. 157. sz. 62. 1307. május 17. (f. IV. p. Penth.) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana, P[éter erdélyi] püspök serviense: Solum (d) Benedek magister kérésére, nyílt alakban átírja a Warad-i káptalan 1304. január 26-i oklevelét (35. sz.) Gerugorfaya birtok felének elaján­dékozásáról, mert az eredetit az utak bizonytalansága és a békétlen idők, valamint az ellen­ségeitől való félelem miatt, szükség esetén, nem meri magával hordozni. Eredeti, hártyán, befüggesztett pecsét nyomával, DL 29106. • Közlés: Ub I. 234. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 50-51 (román fordításban). • Regeszta: AOkl II. 163. sz. 63. 1307. május 19. (f. VI. a. oct. Penth.) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana bizonyítja, hogy Mouruch-i Márton fia: János — testvére: Domokos nevében is — Zylkereek nevű (Zounok vm) földjének vagy birtokának negyedrészét rokonság és sze­retet címén, szavatosság vállalása mellett, odaajándékozta nővére fiainak: Mihály fia: Do­mokosnak, Gebardus-nak és Jakabnak. — Méltóságsor: Gergely magister prépost, Tamás éneklő-, Vince őr-, Gergely dékánkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecsét nyomával, DL 27827. • Regeszta: AOkl II. 165. sz. 64. [1307. július 22.] (in Deua, in Marié Magd.) László erdélyi vajda és Zounuk-i ispán a Gergely fia: Tyuan comes és Solym (d) Benedek magister között Gregorfaya nevű föld feléért folyó pert július 25-re (ad Iacobi ap.) halasztja, és kéri, hogy akkor az erdélyi püs­pök és káptalana döntse el, hogy e föld ajándékozásáról szóló privilégiuma (35. sz.) hite­lesnek tekinthető-e vagy sem, mert Tyuan azt állítja, hogy a kérdéses oklevél kiállításakor sem ő, sem fia nem volt jelen, nem is kérte azt, hanem nevében más személyt állítottak a káptalan elé (bevallás tételére). Belefoglalva az erdélyi káptalan 1307. július 26-i jelentésébe (65. sz.), DL 29108. • Közlés: Ub I. 234—235. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 51 (román fordításban). • Regeszta: AOkl II. 193. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom