Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)
OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)
1302. szeptember 25—1303. január 9. 41 Woyasd és Borbánd (Barbantina villa) és más falvai esetében, a káptalan teljes egészében saját részére szedesse be, miután Székely (dictus Siculus) János dékánkanonok a püspök káplánja: Tamás előtt esküvel bizonyította a káptalan régi ilyen gyakorlatát. — Hátlapján XV. századi írással: Super decima Kerechnek et Cherged. Eredeti, hártyán, függőpecsét zsinórjával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277228). • Közlés: Szeredai: Notitia 20—21. — Szeredai: Series 57—58. — CDHung VIII/1. 102—103. — Hurmuzaki 1/1. 562—563. — Ub I. 224. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 19—20 (román fordításban). • Regeszta: ErdKLt 53. sz. — Temesváry 103. — AOkl I. 275. sz. 19. 1302. szeptember 25. (III. f. a. Mich. arch.) A szebenszéki (sedis Cybinii) lakosok összessége (universitas provincialium) bizonyítja, hogy Walbrunus szebeni dékán Dániel comes kiskorú fiát: Pétert, akit a Castenholz-i közrendű lakosok (populi et plebizani) kegyúri minőségükben (tamquam patroni) elhalt papjuk helyére egyhangúlag plébánosukká választottak és neki megerősítés végett bemutattak, a szebeni káptalan színe előtt csak az universitas kérlelésére és azzal a feltétellel ismerte el a Castenholz-i Szűz Mária-egyház plébánosának, ha a szebeni káptalanban soha többé senki sem fogja kérni éretlen gyermekkorban lévő személy plébánosként való megerősítését. A lakosok összessége minden időkre kötelezte magát az elfogadott feltétel betartására. Eredeti, hártyán, Szeben-vidék hártyaszalagon függő kerek pecsétjével, Szebeni szász ev. káptalan lt, XIV. A, 17/5 (DF 291958). • Közlés: Schullers Archív 1/1841. 281—282. — Ub I. 224—225. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 20—21 (román fordításban). • Regeszta: AOkl I. 286. sz. 20. 1302. október 12. (Vienne, III. Yd. Octobris) Miklós fráter ostiai és velletri (Ostiensis et Velletrensis) püspök, pápai legátus az erdélyi püspöknek. Az esztergomi (Strigoniensis) egyházmegyéhez tartozó szebeni (de Cybinio) domonkos barátok perjelének és az ottani minoriták gvardiánjának ama panaszára, hogy Vasmundus Segesvar-i comes és Michael nevű fia fegyveres kézzel behatolt rendházukba és kifosztotta őket, a bepanaszoltakat egyházi fenyítékkel szorítsa rá az okozott károk teljes megtérítésére, s azokat is, akik vonakodnának tanúskodni az ügyben, hasonló módon kényszerítse az igazság bevallására. — Hátlapján XV. századi írással: Contra Vasmundum et filium eius Michaelem. Eredeti, rongált hártyán, függőpecsétje elveszett, Kemény József gyűjteménye (DF 253556). • Közlés: Fabritius 4 (1303-ra keltezve). — Ub I. 225-226 (az 1302. évi helyes keltezés indokolásával). — DIR C, veacul XIV, vol. I. 21—22 (1302-re keltezve, román fordításban). • Regeszta: EMOkl 195. sz. — ZsOkl I. 5012. sz. (mindkettő 1397-re keltezve). —AOkl I. 297. sz. (1302-re keltezve). — Bónis: Szentszéki regeszták 580. sz. 21. 1303. január 9. (Albe, IV. f. p. Epiph.) P(éter) erdélyi püspök bizonyítja, hogy közbelépésére káptalana és a Sebus-i dékánság papjai a census beszedésének módja felől, fogott bírák bevonásával, megegyeztek az alábbiakban: A káptalan egyik kanonokja, a dékánnal vagy közösen kijelölt egyik társukkal és az illető plébánossal együtt, vesse ki és ezüstben szedje be a censust, miután esküvel kötelezte magát arra, hogy igazságosan jár el. A plébánosok minden hatvan füst után egy budai (Budensis) súlyú márka ezüstöt fizessenek. Az egyház szolgája (servitor), pásztora, harangozója, valamint a comeseknek a ven-