Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

1338. július 19—augusztus 6. 361 1003. 1338. július 19. (Wyssegrad, dom. p. Divis. apóst.) I. Károly király a hűtlenekkel szemben vére hullatásával teljesített hűséges szolgálatai jutalmaként, saját kérésére, Wosmoch fia: Nikolaus comesnek és [Dániel, Stephan, Nikolaus, Péter, Wosmoch nevű] fiainak ado­mányozza a szászok között, a Hortobágy folyó mellett fekvő Réten nevű birtokot, mely a király rendelkezése alá tartozik. Ái I. Lajos királynak XVI. századi egyszerű másolatban reánk maradt, 1349. szeptember 27-i oklevelében, DL 28057. Az átíró oklevélnek a megszokottól eltérő szövegezése és Berethalomról való, minden valószínűség sze­rint téves keltezése gyanút kelt az átírt oklevél hitelességét illetően is. Wastmodus segesvári comesre, valamint Michael és Péter nevű fiaira vonatkozóan 1300-ból és 1302-ből, Wosmoth fia: Dánielről pedig 1329-ből marad­tak ugyan hiteles adatok (Ub I. 215, 226, 427), de a Retenre szóló 1338. évi királyi adománylevél hitelessége fölöttébb kétesnek látszik. Amikor ugyanis 1353-ban I. Lajos király utasította az erdélyi káptalant, hogy a johannita lovagokat iktassa vissza a Segesvár-székben fekvő Réten nevű birtokukba, melyet Hegny-i Nikolaus jogtalanul tart a kezében (Ub II. 99), ha nem is az uralkodónak, de a kancelláriában valakinek emlékeznie kellett volna arra, hogy négy évvel korábban nem a lovagokat, hanem más adományost erősítettek meg ebben a birtokban. Ez az állítólagos 1338. évi adománylevél, mely talán csak a századelő anarchikus viszonyai között kialakult tényle­ges birtoklást akarta jogilag igazolni, feltehetőleg 1353 és 1389 között készülhetett azzal a céllal, hogy a johannitákkal támadt jogvitát a szász birtokosok javára döntse el. E kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy Retent a lovagok végül nem szerezték vissza, hanem szász gráf-családok birtokában maradt. Ki is szakadt Segesvár­szék szász közösségéből és Felső-Fehér vármegyében nemesi birtokként élte további életét (Györffy: TörtFöldr II. 200). A szöveg egykorú, hiteles oklevelek ismeretét eláruló, történetileg hasznosítható, valóságos informáci­ókat tartalmazó forrásnak tekinthető, mely azonban jogi értelemben hamisítványnak minősítendő. 1004.1338. augusztus 1. (Wyssegrad, in oct. Iacobi ap.) I. Károly király bizonyítja, hogy Hunthpaznan nemzetségbeli Ferenc fia: Pogan (d) István magister kérésére írásban utasította (981. sz.) az erdélyi egyház káptalanát tanúbizonysága kiküldésére, kinek jelenlétében Lőrinc fia: Péter vagy Máté fia: János — miután előbb körülhatárolta azt — vezesse őt be a Belső­Szolnok vármegyében (in cttu de Zonuk interiori), a Zamus folyó mellett fekvő Rona birto­kába, melyet Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, valamint fiai: Konya királynéi étekfogó­mester, a fiatal Mihály magister Poson-i prépost és a kiskorú Gáspár hű szolgálataiért neki adományoztak. Mivel az erdélyi káptalan 1338. július 4-i jelentésének (1000. sz.) bizonysága szerint sem a határjárásnak, sem az itkatásnak senki nem mondott ellene, az eljárás törvényes lefolytatásának bizonyságául e jelentést a maga részéről is megerősíti. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1338. szeptember 1-ji oklevelébe (1109. sz.), Wesselényi cs bp-i lt: DL 105439. 1005. [1338. augusztus 1. után] Péter erdélyi alvajda Mykud bán fia: Miklós fiainak Dersa birtokért folyó perét november 18-ra (ad oct. Martini conf.) napolja el, mert az alpe­resek csak abban az esetben hajlandók a keresetről nyilatkozni, ha János nevű letartóztatott testvérük szintén a bíróság elé állhat. Említés Derencsényi Orros Péter erdélyi alvajda 1340. május 25-i oklevelében, ENMLt Törzsgyűjtemény (DF 253659). — Ái a kolozsmonostori konvent 1409. július 4-i oklevelében, DL 28898 (XVI. századi, rendkívül hibás, egyszerű másolatban). A fenti keltezési év indokolását I. a 931. sz. alatt. • Regeszta: EMOkl 68. sz. (hibás keltezéssel). — AOkl XXIII. 465. sz. (hibásan 1339-re keltezve). 1006. 1338. augusztus 6. (Wyssegrad, f. V. a. Laurentii mart.) I. Károly király Szt. Mi­hály arkangyal erdélyi egyháza káptalanának. Pogan (d) István magister részére állítsa ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom