Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Eredeti, hártyán, pecsételés nyoma és méltóságsor nélkül, DL 28724. Későbbi időre valló írása miatt gyanús. Feltehetőleg Szengyeli István deák nótárius oklevélhamisításai során keletkezett az 1370—1380 körüli években. Vö. Jakó: Kolozsmonostor, LtKözl 55/1984. 136. • Regeszta: AOkl XVII. 321. sz. 775. 1333. július 15. (Wyssegrad, in Divis. apóst.) I. Károly király a Colusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventjéhez. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében megbízottja: Szentegyedi (de Sancto Egidio) András és Antal, illetve Gewchy Illés, vagy Zenthgwrgy Márk és Zenthywany Máté járja meg Boncznyres-i Nyres János és Domokos magisterek Boncznyres nevű (Doboka vm) birtokának határát Zeek királyi bányabirtok, valamint Zylwas és Hosdathy birtok felől. Belefoglalva a konvent 1334. június 25-i oklevelébe (812. sz.), DL 31074. Hamisítvány a XVI. század elejéről! Vö. Sz 27/1893. 49—51 (Tagányi K.). • Regeszta: AOkl XVII. 350. sz. 776. [1333. július 19. előtt] Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, miszerint Geyleth fia: László Wyragosberek-i nemes, valamint testvérei: Mihály és Weche Sumkerek nevű birtokukat férjhezmenetele alkalmából azzal a megkötéssel engedték át nővérüknek: Margitnak, hogy gyermektelen halála esetén férje: András fia: Domokos, Gumbas-i nemes, azt halogatás nélkül köteles nekik visszaszolgáltatni. Említés az erdélyi káptalan 1333. július 19-i oklevelében (777. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73702. • Közlés: TelOkl I. 47. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 299 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XVII. 360. sz. 777. 1333. július 19. (f. II. p. Margarete virg.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Geyleth fia: László, Wyragosberek-i nemes, távollévő testvérei: Mihály és Weche nevében is, kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy András fia: Domokos, Gumbas-i nemes, Sumkerek birtokot, melyet nővérük: Margit férjhezmenetelekor engedtek át neki, akkor is élete végéig használhatja, ha felesége gyermektelenül halna meg. Korábban ugyanis a káptalan előtt úgy állapodtak meg (776. sz.), hogy ebben az esetben Sumkerek nővérük halála után mindjárt visszaszáll Geyleth említett fiaira. Ezt az engedményt most azért teszik, mert Gumbas-i Domokos Sumkerek-en Szűz Mária tiszteletére kőtemplomot építtetett, ennek becsértéke viszont a birtok visszaadásakor nem lesz követelhető Geyleth fiain. Ái az erdélyi káptalan 1363. december 9-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73702. • Közlés: TelOkl I. 46—47. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 299 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XVII. 360. sz. 778. 1333. július 22. (Wyssegrad, in Marié Magd.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán Külső-Szolnok (de Zonuk exteriori) vármegye comesének és szolgabíráinak. Albert fiai: Mihály és Miklós magisterek tudomására hozták, hogy a megyéjükben fekvő WrNyek nevű birtokukat, melyet ők Mátyás fia: Miklósnak, valamint testvéreinek: Lőrincnek, Jánosnak és Kylian-nak engedtek át királyi oklevéllel időlegesen benépesítés végett (ad congregandam pro tempore), Mátyás említett fiaitól Kázmér fia: Péter fia: Miklós magának követelte. Mátyás fiai azonban sem a helyszínen, sem ő előtte, sem maguk, sem pedig Mihály és Miklós magisterek nevében ez ellen nem tiltakoztak. Minthogy e birtok Albert fiai (lakóhelyétől)