Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)
OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)
767. 1332. Az egri káptalan előtt Bachka-i András fia: Miklós magister, testvérei hozzájárulásával, Petury és Leve nevű és Zobouch vármegyei más birtokaikat is ottani officiálisuknak: Petew comesnek és testvéreinek adományozza gyermekkorától fogva családjuknak teljesített hűséges szolgálataiért, valamint azért, hogy a havasalföldi hadjárat során vére ontásával megvédelmezte (tum in reconpensationem dictorum servitiorum, tum etiam, quia dictus comes [Petew] in terra Bazara [!] woyuode Olachorum, ubi multi ex Hungaris corruerunt ab Olachys in mortem anhelantibus, viriliter dimicando cum effusione sui sanguinis ipsum defendisset). Hártyára írt eredetije, melyet a XIX. század végén a leleszi konvent hiteleshelyi lt őrzött, jelenleg nem volt fellelhető. XIX. századi másolata: DL 9719 (pag. 57—59). • Regeszta: CDHung VIII/6. 124—125. — Sz 5/ 1871. 610. — TSzle 7/1964. 556 (16. sz., részlet, Györffy Gy.). 768. 1333. január 2. (Wyssegrad, in oct. Stephani protomart.) I. Károly király zsenge kora óta teljesített hűséges szolgálataiért Ferenc fia: Pagan (d) István magisternek adományozza Scenthmihalteleke és Scenthmariaazuntelke nevű (in cttu de Zonuk exteriori/interiori) lakóitól elhagyott földeket, amelyekről az erdélyi káptalan 1332. december 8-i jelentése (764. sz.) alapján megállapíthatta, hogy bár magvaszakadt emberek jószágaiként a királyra kellett volna szállniok, a hűtlen Kopaz nádor bitorolta azokat egészen élete végéig, akit pedig az uralkodó, a szent korona és az ország ellen elkövetett sokféle ártalmas cselekdetéért jószág vesztéssel sújtott. Egyidejűleg Kopaz utódait is megfosztja e birtokokhoz való jussuktól. A két birtok körülhatárolásának és István magister beiktatásának senki sem mondott ellene. Ái az erdélyi káptalan 1335. február 8-i oklevelében (837. sz.), Wesselényi cs zsibói lt (DF 254782). • Közlés: Rusu: Wesselényi, AMP 5/1981. 329—330 (olvasási hibákkal és hasonmással). • Regeszta: AOkl XVII. 3. sz. 769/1. 1333. január 2. (Wyssegrad, in crast. Strenarum) I. Károly király, kedves rokona: Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán kérésére, Pagan (d) István magister vajdai familiáris és várnagy servienseit: Fagach-i Bartaleus fia: Miklós fiait: Márk magister Baluanus-i alvárnagyot és testvérét: Tamást, továbbá Bartaleus fia: Jakab fiait: Fagach-ot és Jánost hűséges szoolgálataikért, vérük ontásáért és különös tekintettel arra, hogy a hűtelen Bazarab ellen Havasalföldére vezetett hadjáratában, amikor a románok tőrbe csalták a királyi sereget, rokonuk: István fia: Pethew, Tamás vajda Chychow-i alvárnagya és Bartaleus fia: Péter életét vesztette, kiemeli a Heweswyuar-i Fagach-i jobbágyok és conditionarius várnépek közül és főpapjai, valamint bárói tanácsára az ország szabad serviensei és nemesei közé sorolja. Döntését így indokolja: Dum nos pridem in partibus Transalpinis contra Bazarab manifestum et notorium nostrum infidelem, simul cum potioribus regni nostri prelatis et baronibus ac nobilibus, necnon regnicolis nostris pro recuperandis ipsis partibus fuissemus, idemque tamquam vir iniquus et dolo plenus ac nequitia contra particularem gentem nostram aggregata sibi quadam potentia et societate Olakali fraudulenter fide sua mediante, in quodam loco condenso et obscuro ipsam gentem nostram invasisset, Pethew filius Stephani proximus eorundem, vicecastellanus dicti Thome voeuade [!] de Chychow et Petrus filius dicti Bartalei pro defensione et augmento nostri honoris et regnicolarum nostrorum viriliter dimicantes in area certaminis iidem per dictos infideles Olacos fuerunt interempti. — Pecsét alatt: Relatio comitis Pauli cum vaiuoda.