Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

elégett. — Hátlapján azonos kézzel: Protestationalis pro Iuuanca filio Gregorii nobili de Palatka contra filios Michaelis filii Semiani Syculi de Tilegd. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Toldalagi cs lt (DF 257472). — Tartalmi ái Váradjai Péter erdélyi alvajda 1347. november 224 és Lackfi István erdélyi vajda 1348. május 124 oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73655 és 73657. • Közlés: TTár 1888. 81—82 (Szabó K.). — DIR C, veacul XIV, vol. III. 10 (román fordításban). • Regeszta: Sz 1887. 76 (vándorgyűlési jelentésben, Szabó K.). 702. 133[ 1 ]. május 3. körül (...festi Inv. cr.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyháza káptalanának. Idősebb Wos (d) Miklós comes részére írja át és pecsétje rátételével erősítse meg az ő 1326. május 3-i privilégiumát a kérelmező birtokainak határjárásáról (559. sz.). Belefoglalva az erdélyi káptalan 1331. május 174 oklevelébe (705. sz.) DL 31071. 703. 1331. május 15. (Dewa, f. IV. p. Ascens. dom.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyi egyház káptalanának. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében megbízottja: Kylian fia: András Noglok-i nemes, vagy Lukács fia: Miklós Chekelaka-i nemes az Aranyos menti székelyek összességét (universitatem), a király rendeletére, idézze színe elé, hogy hallgassák és lássák meg azt a Gerus nevű birtokról szóló határjáró-jelentést, melyről Gerend-i Péter fia: Miklós comes azt állította, hogy kezében van, amikor nevezett székelyek e jószágot adományul kérték a királytól. — Hátlapján azonos kézzel: Viris discretis et honestis amicis suis reverendis, capitulo ecclesie Transsilvane pro comite Nycolao filio Petri de Gerend contra Syculos de iuxta Aranyas evocatoria et ratione metarum. Eredeti, papíron, hátlapján nagy, kerek zárópecsét nyomával, DL 31073. • Közlés: SzOkl I. 44—45. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 13 és 565 (román fordításban is). 704. 1331. május 17. (f. VI. a. Penth.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy a Doboka vármegyei János, Chamafaia-i nemes fiai: László, Bench, János és Pál a Wazunteluk nevű faluban (Doboka vm), melyben Szt. Egyed tiszteletére emelt templom áll, örökjogon reájuk szállt birtokrészüket 15 erdélyi (terrestris ponderis) márka ezüstért visszavonhatatlanul eladták Emich fia: idősebb Wos (d) Miklósnak, Chama fia: Jakabnak és Emich fia: János fia: Miklósnak, kötelezvén magukat arra, hogy a vevőket és utódaikat mindenkivel szemben saját költségükön megvédik a zavartalan birtoklásban. — Méltóságsor: Domokos prépost, Santus éneklő-, Tamás őr-, Adorján dékánkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, Wass cs lt (DF 252701). • Közlés: Sincai I. 474—475 (román fordításban). HOkl 202—203. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 14 (román fordításban). 705. 133[1]. május 17. (f. VI. a. Penth.) Az erdélyi egyház káptalana Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán 133[1]. május 3. körül kelt kérésére (702. sz.), Emich fia: idősebb Wos (d) Miklós comes részére átírja Tamás vajda 1326. május 3-i privilégiumát (559. sz.). — Méltóságsor: Domokos prépost, Tamás őr-, [Santus éneklő-, Adorján dékánkanonok].