Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

670. 1330. március 14. (pridie Id. Mártii) I. Károly király Batur-i Bereck fiainak: András Varad-i püspöknek, valamint János, Leukus és Miklós magistereknek a lázadók elleni harcokban tanúsított hűségük jutalmaként és elszenvedett káraik, valamint 53 famulusuk és jobbágyuk elestéért kárpótlásul Bathur nevű birtokukra telepítést és pallosjogot engedélyez, a települést és lakóit mentesíti az ország összes bíróságának joghatósága és a falvakat terhelő élelem- és adószolgáltatások alól, a királyi városok kiváltságaiban részesítve őket. Külön is kiemeli Bereck fia: János magister vitézségét a Tamás fiai: Kopoz és Beke, valamint [Csák] Máté leverésében, a Kassa és Debrecen melletti csatában, továbbá az erdélyi harcokban. Ez utóbbiakról az alábbi módon emlékezik meg: Cum partibus in Transsilvanis Dousam quondam wayuodam, tandem palatinum contra Moyus filium Moyus, infidelem nostrum capitalem, debito gentis apparatu, inter ceteros principaliores suos lateri insistentes, cum eodem ipsum magistrum Iohannem proficisci iussissemus, tunc similiter non sine laboriosi certaminis laude severa ferocitate hostiliter dimicavit. — Az oklevél András magister, fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár keze által kelt. — Méltóságsorral. Ái II. Ulászló király 1512. május 3-i és I. János király 1537. július 30-i oklevelében, Nyírbátor város lt (DF 281321, 281327). Az előbbi ái szövegezési és keltezési hibái okán az alapszöveg gyanúsnak, esetleg hiteles oklevél felhasználásával készült kancelláriai hamisítványnak tekinthető. Kritikájára 1. Érszegi: Szabolcs-SzatmárBereg 23—24. • Közlés: CDHung VIII/3. 404-^tl 1. — Marczali: Enchiridion 209—214. — Balogh: Báthory cs 108—115, 132 (magyar fordításban is, hasonmással). — Érszegi: Szabolcs-Szatmár-Bereg 22—27. • Regeszta: LtKözl 7/1929. 117—121 (Gáli I.). 671. 1330. március 23. (X. Kai. Április) I. Károly király, miután Thomas szebeni (Cybiniensis) prépost ama állítását, hogy prépostsága Wizakna-n régi idők óta sóbányával rendelkezett, Georg és Henning comes kiküldöttekkel, a gyulafehérvári (AlbTr) káptalan tanúbizonysága mellett ellenőriztette és, amint ez a káptalan 1328. május 8-i jelentéséből (620. sz.) kiderül, igaznak találta, a főpapok és bárók tanácsára, a szebeni prépostságot megerősíti Wizakna-i sóbányája birtokában. —Az oklevél Endre fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Az esztergomi érseki szék betöltetlen, László fráter kalocsai érsek, kancellár, Benedek Chanad-i, Miklós győri, György szerémi, Péter fráter boszniai, László pécsi, András erdélyi, Chanad egri, Herric Vesprim-i, László Zagrab-i, Mesco nyitrai, András Warad-i és Radalphus Wac-i püspök; János nádor, Demeter tárnokmester, Trincin-i ispán, Tamás erdélyi vajda, Zonuk-i ispán, Mykch szlavón bán, János Macho-i bán, szerémi, Walkow-i, Bodrag-i és Barania-i ispán, Pál országbíró, Dénes étekfogómester, István lovászmester, Miklós Poson-i ispán. Ái az erdélyi káptalan 1338. április 16-i oklevelében (993. sz.), Szeben város lt, Urk. 1/8 (DF 244573). • Közlés: CDHung VIII/3. 411—415. — Ub I. 431—432. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 311—312 (román fordításban). 672. 1330. április 14. (sab. a. oct. Pasce) Az erdélyi egyház káptalana I. Károly királynak. 1329. augusztus 20-i parancsára (659. sz.) Baranchka-i András királyi és Nagy (magnus) László magister kanonok hiteleshelyi kiküldött jelenlétében április 11-én (f. IV. p. Pasce) Dénes fia: László, Geche fia: János comes és Gergely fia: Barnabás magisterek az alábbi módon osztoztak meg egymással a Nempty és Pestus nevű földön és tartozékaikon: A