Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

nek megfelelően (616. sz.) László fia: Lampert fia: László helyett, akit időközben az alperes Rempe fiai: Endre és István [!] meggyilkoltak, fia: János jelent meg előtte, Miklós és László nevű testvérei (fr. u.) megbízottjaként is, és az alperes Rempe fiai: Gergely és Endre, valamint [Talpas d.] András fiai: János és Miklós képviseletében nevezett Gergely bemutatta a Warad-i káptalan 1257-ben kelt zárt oklevelét (CDTr I. 197. sz.) és a győri (Jauriensis) káptalan 1244. évi privilégiumát (CDTrans I. 228. sz.). Ezek vizsgálatát azonban, miután a két oklevelet saját pecsétjével lezárta, tekintettel az ügy fontosságára (arduitatem) legközelebbi közgyűlésére halasztotta, hogy abban az ország nemeseivel együttesen hozzon döntést. Tartalmi ái Szécsényi Tamás erdélyi vajda 1329. január 17-i oklevelében (632. sz.), Kapy cs lt: DL 64014. 631. 1328. Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán ítéletlevele. Amikor 1326. október 28-án (in Simonis et Iude ap.) Tordán tartott közgyűlése alkalmával Tusun-i Mihály fia: Simon, testvérei: Kylian, Salamon, István, Mihály, János és László nevében is, bemutatni akarta a Palathka nevű birtokuk ügyében kelt privilégiumot, Buryu (d) Miklós, Gyog-i nemes, kijelentette, hogy Palathka az ő, valamint Jakab és Corrardus nevű testvérének örökjogú birtoka, mely ugyan Corrardus bizonyos vétkei miatt a királyra szállt, de az uralkodó azt visszaadta nekik. Az ebből keletkezett per hosszasan folyt előtte és Mihály alvajda színe előtt, amíg most az ország nemeseivel együttesen az alábbi ítéletet hozza az ügyben: Minthogy I. Károly királynak Buryu (d) Miklós által bemutatott (1326. évi ?) oklevelében (580. sz.) az ő és Corrardus neve nem szerepel, és az uralkodó egyedül Jakab nevű testvérüknek adta vissza Palathkát, de ugyanakkor nem érvénytelenítette a Dowsa erdélyi vajdának Palathka-ra vonatkozóan Semyen fia: Mihály fiai javára tett adományát megerősítő korábbi privilégiumát, továbbá mert Buryu (d) Miklós nem tudta megmagyarázni, hogy Palathka bírság fejében miért a király és nem a vajda kezébe került, Palathka birtokot, az erdélyi káptalan oklevele és az ezt megerősítő királyi privilégium alapján, Mihály említett fiainak ítéli oda, I. Károly királynak Buryu (d) Miklós által bemutatott oklevelét pedig erőtlennek nyilvánítja. Tartalmi ái Váradjai Péter erdélyi alvajda 1347. november 22-i és Lackfi István vajda 1348. május 12-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73655 és 73657. Megjegyzendő, hogy az idézett átírások alkalmával a bemutatott oklevél pecsétjét ugyan épnek találták, de gyanús kaparásokat észleltek benne és latin nyelvezetét is hibásnak minősítették. • Regeszta: AOkl XII. 519. sz. 632. 1329. január 17. (Torda, in Antonii conf.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy a László fia: Lampert fia: László Chan-i nemes felperes és Talpas (d) András fiai: János és Miklós, valamint Chan-i Rempe fiai: Gergely és Endre alperesek között Chan-i birtokrészeik miatt hosszabb idő óta folyó perben a Tordán január 17-én kezdett, meghirdetett közgyűlése alkalmával tartott bírói székén az alábbi döntést hozta, miután a per eddigi folyásáról való tájékoztatásul tartalmilag átírta Külső-Szolnok (de Zonuk exteriori) vármegye 1328. március 21. előtti (615. sz.) és 1328. március 21-ji (616. sz.), valamint saját 1328. november 18-i oklevelét (630. sz.). Amikor ugyanis az alperesek által 1328. november 18-án bemutatott és a vajda pecsétjével lezárt két oklevelet felbontották a bírói