Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

597. 1327. [június 4. után] Sándor comes, I. Károly király országbírója, a későbbi visszaélések megelőzésére elővigyázatosságból, az esztergomi káptalan kérésére átírja az erdélyi káptalan 1320. március 24-i (359. sz.), III. András király 1291. március 12-i adománylevelét (CDTrans I. 478. sz.) magába foglaló oklevelét, melyet az esztergomi káptalan és a Kyzd-i székelyek között az erdélyi részekben fekvő Felwinch birtokért folyó per május l-jén (in oct. Georgii mart.) kezdett tárgyalásán a székelyek mutattak be, de a pert eldöntő végítélet érvénytelenített. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, napi keltezés hiányzik, az esztergomi káptalan mlt-ban, lad. 66, fasc. I, nr. 6 (DF 238227). A fenti napi keltezés az érvénytelenítést kimondó bírói ítélettel (596. sz.) egyidejű kiállítás valószínűségén alapszik. • Közlés: MonEcclStrig III. 109—110 (május 1-ji keltezéssel). — Kordé 87, 91—92 (magyar fordításban). • Regeszta: AOkl XI. 257. sz. 598. 1327. június 9. (Avennione, V. Id. Iunii) XXII. János pápa a szebeni (Cybiniensis) prépostnak. Az erdélyi káptalan mostani és régebbi tagjai által különböző egyházi és világi személyeknek rövidebb vagy hosszabb időre bérbe adott, sőt az egyház súlyos sérelmére véglegesen elidegenített birtokokat, falvakat, tizedeket, jogokat és egyéb javakat egyházi fenyítékkel is szerezze vissza a káptalan számára, tekintet nélkül arra, hogy egyeseknek oklevelük van a jogügyletről, sőt az apostoli széktől is írásos megerősítést szereztek reá. A megfélemlített vagy vonakodó tanúkat akár egyházi büntetéssel is szorítsa rá az igaz tanúságtételre. Eredeti, hártyán, függőpecsétje elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277258). • Közlés: TTár 1887. 622— 623 (Beke A.). — Ub I. 411—412 (május 28-ra keltezve). — DIR C, veacul XIV, vol. II. 222 (május 28-ra keltezve, román fordításban). • Regeszta: Transilvania 4/1871. 178—179 (Moldovanu, St.). — ErdKLt 86. sz. — AOkl XI. 293. sz. 599. 1327. június 11. (in Barnabe ap.) Jakab fráter, a keresztesek Szt. István királyról elnevezett esztergomi ispotályának magistere, konventjével együtt átírja Sándor comes országbírónak főpapok és bárók függőpecsétjével is megerősített 1327. június 4-én kelt ítéletlevelét (596. sz.), melyet Theophil esztergomi prépost és László esztergomi olvasókanonok mutattak be. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét nyomaival, az esztergomi káptalan mlt-ban, ladula 66, fasc. I, nr. 4 (DF 238225). • Regeszta: MonEcclStrig III. 113. — AOkl XI. 366. sz. (július 1 l-re keltezve). 600. 1327. június 16. (Nempty, f. III. p. quind. Penth.) Pál magister, András erdélyi püspök Meszesen túli (de extra Mezes) általános helynöke és Vgacha-i főesperes bizonyítja, hogy Gordaa (d) Jakab comes felesége: Thatar (d) Miklós leánya: Erzsébet Desev-vel való első házasságából származó fiai: Dénes és Mihály a közös anyjuknak járó hitbér és jegyajándék fejében Syma-n lévő apai részük negyedét átengedték féltestvéreiknek: Jakab fiai: Jánosnak és Miklósnak. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét nyomaival, Zichy cs zsélyi lt: DL 76384. • Közlés: ZOkm I. 304—305. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 228 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XI. 308. sz.