Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

boszniai, Herricus Wesprim-i, Chanad egri és András erdélyi püspök; Fülöp nádor, a kunok bírája, Zepes-i és Wywar-i ispán, Demeter tárnokmester, Bach-i és Trinchyn-i ispán, Sándor comes országbíró, Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, Mykch szlavón bán és Symig-i ispán, Pál Machow-i bán, szerémi, Wolko-i és Bodrug-i ispán, János királynéi tárnokmester, Deseu, a királyné udvarbírája, Suprun-i ispán, István lovászmester, Dénes étekfogómester, Miklós Poson-i ispán. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, a szelindeki szász ev. egyházközség lt-ban (DF 292198). • Közlés: VerArch 21 1845. 51—52. — Ub I. 405—407. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 198—199 (román fordításban). • Regeszta: AOkl X. 389. sz. 571. 1326. szeptember 24. (Varadini, f. IV a. Mich. arch.) I. Károly király Szt. Mihály erdélyi egyháza káptalanának. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Mera-i Miklós, illetve Péter fia: Miklós vagy Miklós fia: Gegus királyi ember október 20-án (XXII. d. Mich. arch.) a Deswar-i hospesek privilégiumának megfelelően állapítsa meg a Deswar és Dénes fia: Tamás Kosarwar nevű birtoka közötti határt. — Hátlapján azonos kézzel: [Fideljibus suis capitulo ecclesie beati Michaelis archangeli Transilvane. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260590.) • Közlés: BánfOkl I. 54—55. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 200 (román fordításban). • Regeszta: AOkl X. 390. sz. 572. 1326. szeptember 24. (Waradini, f. IV. a. Mich. arch.) I. Károly király Hermann fia: Nikolaus comes Koluswar-i bírónak a város hospeseinek nevében előadott panaszára, hogy Miklós egykori vajda fia: István magister Maramoris-i ispán Bochteluke/Bochteleky nevű, emberemlékezetet meghaladó idő óta oklevelek alapján általuk birtokolt földjüket Feird nevű birtokához kívánja foglalni, elrendeli, hogy Koluswar lakóit senki se merészelje háborgatni Bochteleky használatában, amennyiben — amint állítják — hathatós oklevelekkel bizonyíthatják, hogy azt a területet eddig is ők birtokolták. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Kolozsvár város lt, fasc. D, nr. 1. (DF 280994). • Közlés: KvOkl 1. 40-41. — Ub I. 407. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 199—200 (román fordításban). • Regeszta: AOkl X. 391. sz. 573. 1326. október 6. (in oct. Mich. arch.) Péter prépost és Szt. István első vértanú váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) monostorának konventje bizonyítja, hogy Detreh-i Mihály fia: Sándor - kisebb fiai: Péter és János nevében is - fogott bírák: Chyne (dicti) Péter és Beke, Phylpe fia: Egyed, Gábor fia: László, Domokos fia: János, Jwanka fia: Miklós, Dénes fia: György közvetítésével kiegyezett nagyobbik fiával: Jakabbal a Detreh (Zounuk vm) birtokbeli része felől, megtartván maga és két kisebbik fia számára a birtok 3/4 részét és átengedvén Jakabnak 1/4 rész címén a Zalach felőli oldalon, az árpával érő körtefa mellett fekvő telkét, minden tartozékával együtt (a parte ville Zalach circa quendam arborem piri Arpalyreu nominati... unam sessionem seu fundum curie). Kötelezte magát arra is, hogy amikor majd kívánja a fia, az ő részét külön határjelekkel elválasztja a többiek birtokától. Eredeti, hártyán, hátán pecsét nyomaival, DL 30000. • Regeszta: AOkl X. 405. sz.