Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

sukról. A megadományozottak különböző katonai érdemeinek felsorolása kapcsán az erdélyi harcokban Debreceni Dózsa vajda oldalán játszott szerepükről az oklevél így emlékezik meg: Demum in conflictu, quem Dosa, tunc voyuoda Transylvanus, fidelis noster, cum Moys filio Moys ac eiusdem complicibus, scilicet [?] dictis filiis Lothardi et filiis Thome nostris infidelibus, habuit in partibus Transylvanis, iidem Ioannes et Laurentius in auxilium eiusdem voyuode per nos destinati strenue certaverunt, ubi idem Ioannes immaniter fűit vulneratus nostris de ipsorum rebellium potentia reportantibus victoriam triumphalem. Sed nec minor in alia debellatione eorundem infidelium dicto Dose sub nostro vexillo apud villám Debrecen in virtute... iidem filiii Bricii suis pro nobis fusis sanguinibus sue fidelitatis affectum per exhibitionem laudabilium operum demonstrarunt... Ad hec postquam predicti filii Lothardi et filii Thome, illicita societate coniuncti castrum nostrum Gyluach vocatum, in quo eundem Ioannem habebamus castellanum, in iniuriam nostram obsidentes trabibus [?], machinis et aliis instrumentis dirui tentarunt, pluribus consanguineis ipsius Ioannis in eodem interemptis. Sed cum dicto Ioanne cum dei adiutorio viriliter resistente castellum capere nequivissent, severitatis sue furore erupto excandescentes super possessiones ipsorum filiorum Bricii... a venerande memorie sancto Stephano antenato eorum Vencelino concessas hostili insultu irruerunt eas direptis bonis omnibus, tyrannice vastantibus, orridis incendiis redigendo in cinerem et favillam, ecclesias in iisdem constitutas, dei timore postposito, severitate paganica profanantes, perpetratis innumerabilium personarum excidiis, denudatis utriusque sexus hominibus et quod detestabilius perhibetur quampluribus virginibus stupratis ac honestis viduis violenter oppressis, predictus comes Briccius páter eorum senio confectus pro fidelitate nobis observanda possessionibus suis exulat cum domo sua ac suis liberis. — Méltóságsor: Csak töredékek olvashatók belőle. Eredeti, erősen rongálódott, megcsonkult hártyán, pecsételés nyoma nélkül, MTAKt Kézirattárában (DF 243724). Újkori másolatai: Desewffy cs grófi ágának lt: DL 74668. — Komáromy-gyűjtemény (DF 244503). — Wesselényi cs zsibói lt (DF 254780). • Közlés: CDHung VIII/5. 156—164 (sok hibás olvasattal). • Regeszta: MHHDipl XXXIII. 10 (május 12-re keltezve). — Rusu: Wesselényi, AMP 5/1981. 324—325 (május 16-ra keltezve). — AOkl X. 194. sz. 562. 1326. május 25. (in Sancto Emerico, in quind. Penth.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy május 25-én, Szentimrén tartott közgyűlése alkalmával Palathka-i Gergely fia: Iwanka tiltotta Tusun-i Mihály fiait: Kelianus/Kylyan-t, Simont, Salamont, Istvánt, Mihályt, Lászlót és Jánost Fulsewpalathka birtok végleges elfoglalásától részint a szomszédság jogán, részint pedig mert az ő elődeitől idegenítették el, és alkalmas időben törvény útján kívánja érvényesíteni ahhoz való jogát. — Hátlapján azonos kézzel: Pro Iwanka filio Gregorii de Palathka contra filios Michaelis de Tusun intrascriptos protestatoria. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, ENMLt Törzsgyűjtemény (DF 253640). — Tartalmi ái Váradjai Péter erdélyi alvajda 1347. november 224 és Lackfi István vajda 1348. május 12-i oklevelében. Teleki cs mvhelyi lt: DL 73655 és 73657. • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. II. 184—185, 376 (román fordításban is). • Regeszta: AOkl X. 217. sz. 563. 1326. június 10. (in Sancto Emerico, f. III. a. Barnabe ap.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán a gyulafehérvári (AlbTr) egyház káptalanának. Küldje ki tanúbizonyságát,