Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

megsebesült, majd Wyssegrad várát addig tartotta erős ostromzár alatt, amíg azt a lázadók fel nem adták, amikor pedig Lypua és Hoznos várnagya és a kunok bírája volt, őt bízta meg azzal, hogy János cseh király nővérének kezét megszerezze neki és a menyasszonyt hozzá kísérje, végül mert ő értesítette elsőszülött fia világrajöveteléről, bárói tanácsából említett Tamás vajdának adományozza a megátalkodott hűtlenségben elhalt Corrard fia: Johannák a koronára szállt erdélyrészi összes birtokát és Solgow nevű várát. Szükségesnek látta feljegyeztetni néhányat Tamás vajda bátor, érdemes és hűséges cselekedeteiből, hogy azok az írás segítségével az utódok emlékezetében is fennmaradjanak és példájukkal másokat hasonlókra ösztönözzenek. A gyarló emberi értelem ugyanis követi a példát, mint ahogyan a viasz átveszi a pecsét lenyomatát. — Az oklevél András magister pécsi olvasókanonok, alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Bolezlo esztergomi, László fráter kalocsai érsek; János nyitrai, Benedek Chanad-i, György szerémi, Péter fráter boszniai, Miklós győri, László pécsi, Iwanka Warad-i, András erdélyi, Herricus Wesprim-i és Chanad egri püspök; Fülöp nádor Scepus-i és Vyuar-i ispán, a kunok bírája, Demeter tárnokmester Bach-i és Trinchyn-i ispán, Lampert országbíró Chanad-i és nyitrai ispán, Tamás erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán, Miklós szlavón bán, Pál Machow-i bán szerémi, Walkow-i és Bodrogh-i ispán, Mihály [! helyesen: Mikch] királynéi tárnokmester Sarus-i és Zemlin-i ispán, Desew királynéi udvarbíró, Balázs lovászmester, Dénes étekfogómester, Miklós Poson-i ispán. Ái a váci káptalan 1399. augusztus 15-i oklevelében, DL 2240. • Közlés: Ub I. 383—385. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 120—122 (román fordításban). — Károly Róbert emlékezete 135—137 (magyar fordításban). • Regeszta: CDHung XI. 469—470. — Hurmuzaki l/l. 592—593. — AOkl VIII. 174. sz. 484. 1324. április 13. (Vissegrad, in Parasceve) I. Károly király Mihály fia: Simon magister Péter nevű testvérének kérésére átírja és új pecsétjével megerősíti 1323. január 13-án kelt saját pátens oklevelét (447. sz.). Ái I. Károly király 1332. február 14-i oklevelében (726. sz.), DL 2141. • Közlés: Ub I. 385. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 119—120 (román fordításban, hibásan április 1 l-re keltezve). • Regeszta: CDHung XI. 469. — AOkl VIII. 177. sz. 485. [1324. június 17. előtt] Az erdélyi káptalan I. Károly király elé idézi a Chyk-i székelyeket, mert ellentmondásukkal másodszor is megakadályozták Opor fia: Sandur és István fia: Egyed beiktatását a nekik adományozott Lokkazun birtokba. Említés I. Károly király 1324. június 17-i oklevelében (486. sz.), DL 30613. • Közlés: MHHScript XI. 99—100. — SzOkI 1.42^13. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 126—127 (román fordításban). — Lederer: Szöveggyűjt. I. 339 (magyar fordításban). — Bertényi: Szöveggyűjt. 412 (magyar fordításban). • Regeszta: AOkl VIII. 312. sz. 486. 1324. június 17. (prope castrum Deua, in quind. Penth.) I. Károly király Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyháza káptalanának. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében megbízottja: Paulus fia: István harmadszor is megkísérli Opor fia: Sandur és atyafia (fratri): István fia: Egyed bevezetését a Lokkazun nevű birtokokba, melyeket magvaszakadt ember jószágaiként adományozott nekik, de iktatásukat a Chyk-i székelyek nevében László hadnagy (maior exercitus), Jakab fiai: Péter és Pál, (Jrgus) fia: Bene, Pheleud fia: István, Eltus fia: István,