Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)
OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)
között a Kozd patak forrásvidékén (in capite rivuli) fekvő Mohy és Sarustheluk nevű földek miatti jogvitát. Miután az alperesek az erdélyi káptalan 1289. évi oklevelével (CDTrans I. 456. sz.) bizonyították, hogy a felperes Mihály apja: Saras fia: László a vitatott földeket eladta apjuknak: Henneng fia: Péternek, ezt a vásárlást III. András király 1293-ban jóváhagyta (CDTrans I. 524. sz.), a felperesek 33 év alatt, a mostani pert megelőzően, az adásvétel érvényessége ellen semmiféle tiltakozással nem éltek és az alperesek jogbizonyítékaival szemben komoly írásos bizonyítékot nem tudtak felmutatni, ezért a közgyűlés bírái és nemesei a vajda által eléjük terjesztett jogvitában az alperesek javára döntve Mohi és Sarusteluk földet Henneng fia: Péter fiai: Mathias és Jákob jogos, vásárolt birtokának ítélték. Döntésüket a vajda is jóváhagyja és a felperes Mihály által bemutatott vagy esetleg eltitkolt okleveleket érvényteleneknek nyilvánítja. Ái az erdélyi káptalan 1329. március 214 oklevelében (638. sz.), Apor cs lt (DF 278741). • Közlés: AOkm II. 9—11. — Ub I. 362-363. — MHHScript XXXVI. 339—340. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 38-39 (román fordításban). • Regeszta: AOkl VI. 534. sz. 431. 1322. április 20. (Themeswar, III. d. oct. Pasce) I. Károly király megparancsolja az erdélyi vajdának, ispánoknak, várnagyoknak, vámszedőknek és helyetteseiknek, hogy a Koluswar-i polgárokat és hospeseket ne merészeljék a kiváltságaikban megszabottakon felül adókkal, élelemmel vagy más fizetségekkel terhelni, és hagyják, hogy békésen éljenek kiváltságaikkal. Ái I. Károly király 1331. július 10-i megerősítő levelében (709. sz.), Kolozsvár város lt, Privilegia, Fasc. C, Nr. 3 (DF 280973). • Közlés: KvOkl 1. 39-40. — Ub I. 361—362. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 37—38, 353— 354 (román fordításban is). • Regeszta: AOkl VI. 532. sz. 432. 1322. [április 20. után] Arnold comes és Miklós magister Kechques-i várnagyok bizonyítják, hogy Tamás erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán 1322. április 20-i parancsára (429. sz.), melyet Jara-i István fia: Benedek klerikus adott át nekik, emberükkel bevezettették Benedek klerikust a kaszáló birtokába. Oklevelüket saját pecsétjükkel erősítették meg. Eredeti, hártyán, hátlapján kerek be függesztett pecsét nyomával, DL 29113. • Közlés: Ub I. 364—365. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 40 (román fordításban). • Regeszta: AOkl VI. 535. sz. 433. 1322. április 28. (f. IV. p. Georgii mart.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Simon magister székely ispán és testvére: Péter magister, küldöttük: Buda magister királyi ember útján (per magistrum Buda, hominem domini regis, nuntium eorum ad nos destinatum) tiltakozott az ellen, hogy Nagy (magnus) István és Syle fia: Márk Zakal-i nemesek Zakol nevű birtokukat Dénes fiainak: Tamás és István magistereknek vagy bárki másnak eladják, mert annak megvásárlása, az ő Kozmateleke nevű jószágukkal való szomszédsága jogán, mindenekelőtt őket illeti meg. — Hátlapján azonos kézzel: Protestatio seu prohibitio pro magistro Symone comite Syculorum et magistro Petro fratre suo super facto possessionis Zakol vocate contra Stephanum magnum et Marcum de eadem et contra filios Dyonisii et quoslibet alios. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 30608. • Regeszta: AOkl VI. 543. sz.