Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

359. 1320. március 24. (f. II. p. Palmarum) Az erdélyi egyház káptalana Jakab fia: Pé­ternek, az Aranas melléki székelyek összessége bírájának (iudex universitatis Syculorum de iuxta Aranas) és ugyanezen közösség nevében (pro communitate eorundem Sycolorum) Felduar-i Comas [!] magister részéről előterjesztett kérésére átírja III. András király 1291. március 12-i privilégiumát (CDTrans I. 478. sz.), melyet az utak és a békétlen idők vesze­delmei miatt félnek eredetiben magukkal hordani bemutatás végett. Ái Köcski Sándor országbíró 1327. június 4. után kelt oklevelében (597. sz.), Esztergomi káptalan mlt-ban, lad. 66, fasc. I, nr. 6. (DF 238227). • Közlés: MonEcclStrig II. 773. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 347 (román fordításban). — Kordé 88, 91 (magyar fordításban). • Regeszta: AOkl V. 732. sz. 360. 1320. március 25. (VIII. Kai. Április) I. Károly király bizonyítja, hogy mivel Suky-i Albert fiai: Mihály és Miklós hűséges szolgálataik jutalmaként maguknak kérték a Doboka vármegyei Palusteleke/Paulusteluke/Paulustelky nevű földet, valamint a hozzá tartozó Vmbuz nevű erdőt, és 1320. február 19-i parancsára (348. sz.) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egy­háza káptalanának 1320. március 3-án tett jelentéséből (353. sz.) megbizonyosodott arról, hogy a szóban forgó birtokokkal valóban ő rendelkezik, ezeket örökre Suky-i Albert fiai­nak: Mihálynak és Miklósnak adományozza, mivel ők, bár örökjogú birtokaik a lázadók kezében maradva pusztulásnak voltak kitéve, hűségesen kitartottak mellette, különöskép­pen pedig a hűtlen Moys fia: Moys cinkosai és Dénes fia: István magister vezetése alatti királyhű csapatok között Bonchyda/Bonczyda-nál lezajlott győzelmes ütközetben tüntették ki magukat vérük ontásával, amikor Márton és Barcha nevű két serviensük is életüket vesz­tették. — Az oklevél János magister fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár és Kukulleu/ Kewkwlew-i főesperes keze által kelt. Ái I. Károly király 1324. január 3-i oklevelében (472. sz.), Kemény cs malomfalvi lt (DF 257787). — Ái az erdélyi káptalan 1335. augusztus 18-i oklevelében (853. sz.), Jósika cs hitbizományi lt (DF 257544). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. I. 348—349, 427—428 (román fordításban is). • Regeszta: TTár 1907. 83 (Magyari K.). — Petrichevich 1812. sz. — AOkl V. 734. sz. 361. 1320. március 26. (f. IV. p. dom. Palmarum) Az erdélyi egyház káptalana Mihály fia: Simon magister Medyes-i ispán kérésére átírja I. Károly király 1319. május 13-i okle­velét (322. sz.). — Méltóságsor: András prépost, Santus éneklő-, Vince őrkanonok, Miklós Torda-i főesperes dékánkanonok. — Hátlapján XVI. századi írással: Super possessionibus Nogsoyou, Pozpus cum aliis, restitutio per novam donationem magistro Symoni filio Michaelis comiti de Sumlou. Non narratur comitatus. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, DL 1964. • Közlés: Ub I. 345—346. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 349—350 (román fordításban). • Regeszta: CDHung XI. 466. — AOkl V. 735. sz. 362. 1320. április 19. (sab. a. Iubilate) Az erdélyi káptalan I. Károly királynak. 1320. már­cius 5-i parancsára (356. sz.) Mikud bán fia: Miklós magister királyi ember, Dausa/Daysa er­délyi vajda és Zolnuk-i ispán megbízottja: Suuk-i Mihály, Bulchu magister Zathmar-i főesperes, káptalani tanúbizonyság jelenlétében, az április 13. körüli napokban (circa quinden. Pasce) Deseu magistert ellentmondás nélkül bevezette Chunpas Lőrinc fiai: István és László

Next

/
Oldalképek
Tartalom