Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

négy oklevelet a nádornak a birtok határairól: 1. IV. Béla király 1259. okt. 17-i privilégiuma, amely szerint a király a tatárok kivonulása után pro revocandis iuribus castri et vduarnicorum az országba több bírót küldött ki, többek közt Nicolaum Sinistrum tunc temporis magistrum dapiferorum Zala megyébe, aki először Tapolcha-i udvarnokok Zegligeth nevü területét Móric, királynéi udvarbírótól és nyitrai ispántól elvéve az udvarnokoknak ítélte, majd Móricnak visszaadta (vö. Reg. Arp. 1027).

3 2. IV. László 1274. febr. 22-i privilégiumát, amelyben Móric mester fiának: Miklósnak adományozta a királyi udvarnokok és zalai várnépek Hegmagas nevü földjét, másfél ekényi kivételével (Reg. Arp. 2457). - 3. A fehérvári káptalan 1344. dec. 7-i jelentése I. Lajos királynak, miszerint Megyesi Miklós vajda fia: István és unokája: Móric fia: Simon részére iktatták a nekik visszaadott szigligeti és hegymagasi birtokaikba, amely a veszprémi káptalan hegymagasi birtokrészével és Tapolcai Lőrinc birtoka melletti másfél ekényi területtel határos. (Kumorovitz: Veszprémi 392.) - 4. A fehérvári káptalan 1348. szept. 30-i jelentése I. Lajos királynak, amely szerint parancsára a Simon fia: János szigligeti birtokát elhatárolták a lövöldi monostor Tapolca birtokától és amelyben átírták IV. Béla király 1259. okt. 17-i privilégiumát (Kumorovitz: Veszprémi 409). - Ezután a pannonhalmi monostor gubernator-ának ügyvédje bemutatta IV. Béla király 1256. máj. 8-i privilégiumát, amely szerint a pannonhalmi apátság és a hegymagasi meg keszői királyi udvarnokok birtokai közti határokat megállapították (Reg. Arp. 1086). - Ezután a veszprémi káptalan ügyvédje bemutatta Zs. 1407. máj. 12-i privilégiumát (ZsO II. 5484), amelyben átírta és megerősítette Szent László király 1082. ápr. 29-i (hamis) oklevelét a veszprémi egyház földjeinek és birtokainak körülhatárolásáról (Dipl. Ant. I. 81). - Miután az okleveleket bemutatták a nádornak easdem partes ad reambulandas metas transmittendi eosdemque gubernátoréin et conventum Sancti Martini de presenti causa pro eo, quia [...] in premissis commode perfici posse visum fuisset exmittendo in dictis priorem et conventum de Leueld in premissis deliberationem recepturi contra ipsum magistrum Iohannem et capitulum Vesprimiense többször idézték három vásáros kikiáltással is, ultimatim inter fratrem Augustinum priorem conventumque dicte ecclesie de Leueld ab una, et altéra autem prefatum magistrum Iohannem, a tertia autem partibus dictum capitulum Vespremiense modo dilatorio 1419 vízkereszt nyolcadára került, ahol Garai Miklós nádor megkérte a fehérvári káptalant, hogy határolja el egymástól a felsorolt oklevelek alapján Zegligeth és Tapolcha birtokokat, majd tegyen jelentést Györgynap nyolcadára (ZsO VII. 256). - György-nap nyolcadáról a tárgyalást a nádor elhalasztotta 1420. vízkereszt nyolcadára, amikor is Devecher-i János és [...] a perjel és a konvent nevében levelükkel egyfelől, másfelől János kanonok a káptalan nevében annak levelével, továbbá Boda Benedek néhai Simon fia: János nevében országbírói levéllel megjelentek a nádor jelenléte előtt és bemutatták a fehérvári káptalan jelentését (vö. ZsO VII. 659), propter non venientiam ipsius magistri Iohannis minimé perfectam fore [...], quia premissa iudiciaria commissio ipsius palatini suo modo perfici debuisset, ezért a nádor János mestert pro non presentatione premisse sue iudiciarie commissionis tempore reportationis seriéi infrascriptis in iudicio trium marcarum ipsum deponendo convictum fore decernens, és kérte a fehérvári káptalant, hogy az előző levelében leírt módon ismételje meg a birtokok határainak elválasztását, majd arról György-nap nyolcadára tegyen jelentést. - Végül György-nap nyolca-