Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy dőlt betűkkel szedve szerepel a helység. b) Az összetett helynevek mindenkor előfordulási alakjukban szerepelnek, de az alapszónál ennek minden alakjára utalás történik. c) Ha a helységnek több neve volt, úgy az egyes nevek mellett csak azok a számok szerepelnek, ahol az a név fordul elő. Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. esetében szóval vagy rövidítéssel kapunk tájékoztatást, hogy milyen földrajzi névről van szó, ha ez magából a névből nem derül ki. Zárójelben a név előfordulási megyéjét adjuk. Azonosíthatatlanság esetén csak a fn. rövidítés jelzi a név mibenlétét. Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de éltünk a rokon fogalmak átfogó kifejezés alatt történő összevonásának lehetőségével is. Megtalálhatók a tárgyi és szellemi életre és társadalmi tagozódásra vonatkozó címszavak mellett az oklevelekben előforduló vulgáris szavak is. Szükség esetén eredeti helyesírásukkal. A társadalmi és művelődési rétegződésre történő utalások közül, amint az az előző négy kötetben is történt, elmaradt a mester szó kiemelése, mert az adatok tömegében ellenőrizhetetlenné vált, hogy mikor jelöl társadalmi rangot és mikor iskolázottságot. Egyes ritka és érdekes latin kifejezések a mutatóban az oklevélben szereplő alakjukban és a magyar jelentésüknél is előfordulnak. A pénznemeknél a magyar jelző általában a pénz külföldi előfordulására utal. A betűrendbe sorolás magyar szabványa mechanikus sorolást ír elő. Ez az oka annak, hogy egyes esetekben logikailag együvé kívánkozó fogalmak elválnak egymástól. A szabványtól eltérünk oly módon, hogy a többjegyű kezdőbetűt (cs, zs) kiemeltük a szigorú betűrendből, amely más esetben érvényesül. Ugyanakkor a gépi rendezés érdekében - főként az ismétlést jelentő gondolatjelet követően - elhagytuk az írásjeleket és névelőket. Az áttekinthetőség érdekében az azonos kezdőszavaknál először a nagybetűvel, azután a kisbetűvel kezdődőek következnek. A személyneveknél ad', de, del, della elöljárót a sorolás nem vette számításba. A név- és tárgymutató számai a regeszták és oklevélkivonatok sorszámai. Dőlt betűvel jelzi a mutató az eredeti helyesírással, betűhíven szedett címszavakat. A mutatót Borsa Iván és C. Tóth Norbert készítette, közreműködött Iván Istvánné. A mutatóban alkalmazott rövidítések cs. f. ffi. fn. h. hh. id. családnév folyó ker. kir. kerület király megye Német-római Birodalom oppidum patak városi polgárok, hospesek, lakosok neve prédium személynév város (civitas vagy egyéb) ifjjn. kh. férfi földrajzi név helység hiteleshely idősebb ifjabb jobbágyok, populi és ignobiles neve keltezési hely opp. Ppn. pr., pred. v. NRB m. szn.