Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)
1077 Okt. 25. (Zágrábié, 20. die oct. Michaelis) Marchali-i Dénes szlavón bán emlékezetül adja, hogy megjelent előtte a jelen nyolcadon László, a zágrábi székesegyház főesperese a káptalan nevében annak levelével és bemutatta Zantho-i Lachk Dauid korábbi szlavón bán perátküldő levelét Perényi Péter országbíró vízkereszt nyolcadán kelt, pert visszaküldő levelében átírva (ZsO VII. 480), majd a káptalan ügyvédje a mondott (Monozlou-i Chupor) Zsigmondot és Farkast, alias in iudiciis convictos fore allegans a parte sepedicti Stephani Chupor eidem capitulo per nos iuris equitatem in premissis postulavit impertiri. Ezt hallván Tamás diák, István ügyvédje a csázmai káptalan levelével, felkelvén azt mondta: quomodo memoratus Stephanus ad premissa respondere non teneretur pro eo, quia Zs. Istvánnak és Pál bán fiainak azt a kegyet adta, hogy az ország összes bírájának megtiltotta, hogy Monozlou-i Chupor Istvánt és következésképp Pál bán fiait bárki kérésére zaklassa és bírósága elé állítsa ama birtokok miatt, amelyek a zavaros időben notórius hűtlenje: Monozlou-i Chupor János kezén voltak, az ezt kérőknek pedig intra et extra iudicium örök hallgatást parancsolt, továbbá bemutatta még Zs. 1420. máj. 3-án kelt új adománylevelét István és Pál bán fiai részére (ZsO VII. 1690). - Miután ezt végighallgatták unacum eisdem nobilibus regni nobiscum in iudicio existentibus iudicantes úgy döntöttek, hogy a zágrábi káptalant viceiterata ad faciem possessionis eorum Zythech vocate accedere et premissa peragere et perficere deberet atque posset, de mivel István ügyvédje eundem de dicto nostro iudicio contentari nolle asserebat, sed discussionem premissorum in eandem curiam regiam in presentiam dicti iudicis curie regié pro requisitione átküldését kérte, ezért ők a pert átküldik Márton-nap nyolcadára a királyi kúriába az országbíró elé, elrendelve, hogy vízkereszt nyolcadán a felek mutassák be neki az országbíró oklevelét. Az oklevelet pecsétjei távoliévén, Karmach-i Sebestyén és Eruenche-i Péter, zágrábi ispánjai pecsétjével erősíttette meg. Papíron, hátlapján két zárópecsét nyomával. Zágrábi káptalan mit., Acta antiqua 31-55. (DF 256616.) - Lukinovic VI. 38. - Átírta a) Palóci Máté országbíró 1426. febr. 21-i (uo. 31-54 - DF 256615.) és b) Ciliéi Hermann szlavón bán 1435. aug. 29-i > Tallóci Matkó dalmát-horvát-szlavón bán 1435-1445 között kelt oklevelében (uo. 125-1 - DF 257241). 1078 Okt. 25. (in Thasnad, sab. a. Demetrii) Pál Crazna-i főesperes, tasnádi általános vikárius emlékezetül adja, hogy azt a pert, amely előtte egyfelől Waya-i Tamás, másfelől Chomokaz-i György fia: néhai János fiai: Miklós, András és Pál között a Demeternap előtti szombaton folyik, a felek akaratából statu in eodem András-nap nyolcadára halasztja. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 97006. (Vay cs., berkeszi.) 1079 Okt. 26. (in Pesthen, dom. a. Symonis et Iude) Zs. a nyitrai káptalanhoz. Elmondta neki Ochko-i Lachk fia: János fia: László a maga meg anyja: Borbála asszony és uterinus-a, János nevében, hogy az őket örök joggal megillető, Nyitra megyei Losonch alio nomine Dwb birtok felébe be akarnak menni. Megparancsolja a káptalannak, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike összehíván a szomszédokat és határosokat, jelenlétükben vezesse be őket a birtok őket megillető felébe, és iktassa azt örök joggal részükre. Az oklevelet nagyobb pecsétjével, quo ut rex Hungarie utimur, pecsételtette meg. Kijelölt királyi emberek:
