Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

comiti Petro de Peren iudici curie regié ceterisque baronibus et proceribus regni in examine ipsius cause existentibus apparebat, ezért a Souar és Delne birtokok között emelt határjeleket, különösen a kezdetnél és a befejezésnél a fentebb leírt helyeknél gondosan megállapítottnak találta, és szükségesnek tartotta, hogy ebben az állapotban maradjanak, és megállapították, hogy Souar-i Soos László főesperes, Miklós és Péter Kakas János vádaskodásaiban teljesen vétlenek, ezért őket felmentik. Az oklevelet privilégiális formában, autentikus fuggőpecsétjével erősítteti meg a Sóvári nemesek részére. Hártyán, nagyméretű kezdő N betűvel, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 57526. (Soós cs.) Szept. 19. (Bude, 50. die oct. Iacobi) Garai Miklós nádor a sági konventhez. Zs. bírói intézkedése és közbenső ítéletlevele értelmében az esztergomi káptalan és Zechen-i Frank vajda fia: László fia: László részére a kúriából kiküldött királyi ember és a konvent tanúbizonysága múlt év György-nap nyolcadik napján (máj. 1.) kiszálltak a káptalan Barathy és László fia: László Perezlyen nevü birtokára, a szomszédokat és határosokat összehíván, és a felek ügyvédjeinek jelenlétében Barathy birtokot a káptalan ügyvédjének útmutatása szerint Perezlyen birtok felől igaz és ősi határai mentén meghatárolták, majd László ügyvédjének mutatása szerint Perezlyen birtokot hasonlóképpen meghatárolták Barathy birtok felől. Az utasítás szerint, ha a felek között a határok miatt viszály keletkeznék, illetve ellentmondás történnék, akkor a vitatott földdarabot királyi mértékkel vagy szemre - fogott bírák segítségével - fel kellett becsülniük, majd amelyik fél a meghatárolásakor az igazabb és köztudottabb határjeleket mutatta, és a vitás terület birtokában van, annak a szomszédok és határosok jelenlétében ad fidem eorum Deo debitam fidelitatemque sibi suoque sacro dyademati conservandam odio, favore et amore partium, quibusvis postergatis Deum et eius iustitiam férendő pre oculis arról, hogy a mondott vitatott terület mindig és régtől fogva hozzátartozik. Mindezekről és a tanúk neveiről György-nap nyolcadára jelentést kellett tenniük (vö. ZsO VII. 1694). Végül a per a nádori jelenléten folytatódott, ahol is László először megidéztetett a káptalannal szemben három vásáros kikiáltással a nádori és a sági konvent embere által Mihály-nap nyolcadára, majd onnan az ő halasztólevele szerint (1421) vízkereszt nyolcadára került. Ekkor a káptalan ügyvédje bemutatta az ő oklevelét arról, hogy vízkereszt nyolcadán Ollar-i Tompa Tamás kanonok a káptalan nevében - annak levelével - Harthyan-i Nagy Pálnak, a gyermek László levél nélküli ügyvédjének jelenlétében bemutatta a sági konvent királynak szóló jelentését, amelyben átírta Zs. bírói meghagyását, amely szerint döntés és bírságolás nélkül el kell halasztania a pert, Lászlónak pedig a három márka bírságát majd a következő alkalommal kell megfizetnie, ezért György-nap 20. napján (máj. 13.) és az azt követő alkalmas napok valamelyikén küldjék ki emberüket a királyi emberek valamelyikével Barathy és Pereslen birtokokra és a felek, valamint a szomszédok és határosok jelenlétében hajtsák végre a király bírói intézkedésében foglaltakat és György-nap nyolcadára tegyenek jelentést. A konvent jelentése szerint hiába szálltak ki Zs. parancsára, mert László nem jelent meg. Miután mindezeket megtekintette, és mivel László ismételten nem jelent meg, a szokott bírságon felül másik három márkában is elmarasztalja, és kéri a konventet, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a felek részére kijelölt nádori emberek András-nap nyolca-