Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

plenarie extradatur et aministrare debeatis locis debitis et temporibus opportunis. Máshogy tenni ne merészeljenek, vos et quemlibet vestrum ad premissa facienda talem plaga conpelli faciemus, ut ceteris similia attemptantibus terribile cedet in exemplum, secus igitur prout penam capitalem a nostra celsitudine in hac parte suscipere formidare facere non ausuri in premissis. A levelet elolvasása után mindig adják vissza. - A szöveg élén jobbról és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Papíron, szöveg alatt a papírfelzetes titkospecsét darabjaival. HDA, NRA 561-8. (DL 33383.) 1 Utána még egyszer alápontozva. 401 Ápr. 13. (5. die f. IV. quind. passce) A vasvári káptalan jelenti Zs.-nak, hogy Telekesi Péter fia: Balázs vasi alispán és a szolgabírók 1421. ápr. 7-én kelt kérésére (382) Balázs megyei emberrel István mestert, egyházuk custos-át és kanonokját küldték ki, akik visszatérve jelentették, hogy a következő szerdán (ápr. 9.) felszólították Jusztina asszonyt, hogy az Alzolindwa vár és tartozékai után neki járó hitbért és jegyajándékot néhai István fiaitól vegye át, mire azt válaszolta, hogy ezt nem teszi. Papíron, a pátens hátlapján pecsét nyomával. DL 11074. (NRA 1548-73.) 402 Ápr. 14. (in civitate Brod marchionatus eiusdem videlicet Sigismundi, in Tiburcii mart.) Zs. Berzenthe(!)-i Péter tárnokmesterhez. Vegyen maga mellé tíz vagy tizenkét idősebb lelkiismeretes (cives) civitatis Albensis, akikkel ipsa stamp[na] maccellina a loco, ad quem per ipsum Thomam Vinche fuerat locata, removere et in pristinis ipsorum locis in piatea Teutunicali restaurari et reedificari iuxta nostrum priorem committere deberemus sub eisdem primevis libertatibus et consuetudinibus, quibus olim servata fuissent. Tartalmilag átírva Berzevici Henrik fia: Péter tárnokmester 1433. febr. 23-i oklevelében, amely szerint a levél pátens volt. Szepesi káptalan lt. 12-B-5-23. (DF 263488.) 403 Ápr. 14. (Bude, f. II. p. Iubilate) Zs. a leleszi konventhez / váradi káptalanhoz / Szabolcs megye hatóságához. Vizsgálják ki Kallo-i Lewkus Miklósnak Kallo-i Szaniszló fia: János ellen emelt panaszát. Eszerint fogott bírák: Bator-i Szaniszló fia: István és György fia: Antal, Zakol-i Bereck, Megges-i István fia: Zsigmond és Janosi-i Cantor (dictus) László közbenjárására előbb úgy egyezett meg Jánossal, hogy a sententia capitalis fejében, amelyben carnalis testvérét: a néhai Lewkus Istvánt János ellenében per completiones terminorum a királyi kúriában Péter országbíró elmarasztalta, böjtközép nyolcadik napján (márc. 5.) 200 florenos nove nostre monete fizet a váradi káptalan előtt, annak kötelezvénye értelmében, majd még e terminus előtt másodszorra ugyané fogott bírák közbenjárására úgy egyezett meg vele, hogy János elengedi neki a 200 forintot, a fogott bírák pedig okleveleik alapján felosztják közöttük a birtokokat, kikötve, hogy az egyezséget megszegő felet 400 új forintban marasztalják el, s ez összeg fejében a másik fél elfoglalhatja a Bodolo birtokban lévő részét. Ez egyezségről készített, János és a fogott bírák pecsétjével megerősített registrum-ot átadták Jánosnak, aki a káptalan említett kötelezvényét tanquam ad manus communes Bator-i Szaniszló fiának: Istvánnak adta át, és kötelezte magát, hogy böjtközép nyolcadik napját követő pénteken (márc. 7.) a konvent előtt e registrum alapján bevallást tesz az egyezségről, ezt azonban nem tette meg, s a registrum-ot továbbra is a kezén