Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)
308 Márc. 17. (f. II. p. Ramis palmarum) A vasvári káptalan előtt megjelentek egyfelől Boryhhyda-i Boryh (dictus) István fia: János - a maga meg fiai: Pál, István és László nevében is szavatossággal - másfelől Nadasd-i(l) András fia: Gaspar, Eleujaro-i Gál özvegye: Ilona, aki Nadasd-i Lőrinc fia: Tamás lánya - a maga meg fiai: István, János, Mihály, Dániel és Gergely nevében -, továbbá a nevezett Nadasd-i Tamás özvegye: Dorottya a maga és fia: Ozsvát nevében szintén szavatossággal. Először István fia: János azt a 12 telekből (sessio seu fundus curie) álló Felseupethenich birtokot, amelyet Eleujaro-i András fiától: Gáspártól és Tamás fiától: Gáltól 100 aranyforintért veri et legitimi ponderis - vett zálogba, minden hasznával és tartozékával a záloglevélben leírt feltételekkel és kötelezettségekkel ugyancsak 100 aranyforintért elzálogosította Balázs vasvári prépostnak és uterinus testvérének: Kerezthur-i Domokos fiának: Jánosnak, majd Gaspar, Ilona és Dorottya vállalták, hogy megvédik őket a birtokban. Utóbbiak vállalták, hogy együttesen vagy külön-külön három részletben visszaváltják a zálogbirtokot, azt egyharmadában Gaspar, egyharmadában Ilona és fiai, egyharmadában Dorottya és fiai pro ipsa summa pecunie, pro qua cuilibet parti portio de predictis centum florenis aureis cedere deberet, et similiter non in estimatione et absque decima et nona partibus; vállalták továbbá, hogyha nem tudnák vagy nem akarnák megvédeni a prépostot és testvérét a birtokban, más birtokukból azonos értékűt adnak helyette. A káptalan az oklevelet függőpecsétjével erősítette meg. Méltóságsor: Balázs prépost, Miklós cantor, István custos, a dékánság üresedésben. Hártyán, hártyaszalagos függöpecsételés nyomával. DL 11067. (NRA 182-1.) 309 Márc. 17. Róma. Antal lodi bíboros a váradi egyházmegyei Belényes oppidum megjelent zarándokai nevében kéri a pápát, hogy az igaz hitre áttért helyi lakosok által építeni kezdett Szent Ágota-egyházat felkeresőknek búcsút engedélyezzen. - Lukcsics I. 366, reg. (Reg. suppl. vol. 151 fol. 68.) 310 Márc. 18. (in Hradistha cis fluvium Morauie, f. III. p. Gregorii) Zs. Symoni-i Mihály fia: Bálint kérésére, különböző, de különösen Csehországban in extirpatione wyklefistarum, nostrorum notoriorum infidelium, contra culmen nostre maiestatis rebellizantium tett szolgálataiért, denuo et ex novo új adomány címén neki és általa fratribus uterinis: Andrásnak, Lőrincnek és Györgynek, valamint osztályos atyafiainak: Jakab fiának: Jánosnak, Balázs fiának: Zsigmondnak, István fiának: Györgynek, Márton fiának: Simonnak és László fiának: Imrének, az ő fiának: Mihálynak és örököseiknek adja a Vas megyei Symoni birtokot, amelyet őseik zavartalanul birtokoltak és ők is háborítatlanul tartanak a kezükben. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. - A hátlapon: R to . Hártyán, a szöveg alatt a titkospecsét nyomával. DL 66629. (Vidos cs.) 311 Márc. 18. (in nostra civitate Hradisth in partibus nostris Morauie, f. III. p. Gregorii pape) Zs. átírja és megerősíti az erdélyi püspöki és káptalani dézsmák és quarta-k pontos fizetéséről Csáki Miklós erdélyi vajda 1402. júl. 9-i oklevelét (ZsO II. 1772), amely tartalmazza Swerch-i János erdélyi alvajda 1400. júl. 11-i oklevelét (ZsO II. 389), amely átírja Verebi Péter erdélyi alvajda 1394. máj. 4-i oklevelét (ZsO I. 3406). 1500 körüli másolat, több részre szakadt hiányos papíron. Erdélyi káptalan mit. 2-53 és 54, Beke 8-1046. (DF 277427.) - Tört. Tár 1895. 243, reg.
