Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
44. 1946. augusztus 5. [Nagy] Miniszterelnök: A béketervezet egy külön minisztertanács anyagát képezi, mert még nem ismerik a miniszterek és erre a célra javasolja a kedd délelőtt 11 óráját rendkívüli minisztertanácsként kitűzni. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 14 [20] 21 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az 1936:XXVII., az 1939:IV. te, az 1940:IV. és az 1942:XV. te. végrehajtása során földhöz, illetőleg házhelyhez juttatottak fizetési kötelezettségének újabb megállapítása tárgyában. Az 1945. július 1-je után történt befizetések átértékelés alá esnek. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 15 [21] 22 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát 6254/1946. szám alatt Groffits Gábor és társai mezőgazdasági főiskolai, illetőleg kertészeti és szőlészeti főiskolai tanároknak egyetemi tanárokká leendő kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 16 14 Lásd a [45.] 128. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 15 A 184 861/1946.F.M.VIIL1. sz. előterjesztés számba vette, hogy az 1945 előtti, a jegyzőkönyvben felsorolt, törvények alapján földhöz és házhelyhez juttatottak megváltási kötelezettségét különböző — részint pengő, részint búza, illetőleg rozs — alapon és egymástól eltérő fizetési feltételek szerint állapították meg. A különböző jogszabályok az ingatlanszerzők tulajdonjogának a bekebelezését is — az ingatlan ellenértékének különböző mértékű befizetésétől függően — egymástól eltérő feltételekhez kötötték. Általában az ellenérték jelentős hányadának kifizetése után kerülhetett sor a tulajdonjog bejegyeztetésére — s többnyire 25-30 év alatt kellett törleszteni az ár fennmaradó részét. Ezzel szemben egyrészt az 1945 utáni — jóval kedvezőbb feltételek mellett végrehajtott - földbirtokreform, másrészt az infláció a korábban kikötött törlesztési részletek teljesítéséhez új körülményeket teremtett. Az egyenetlenségek fenntartásából származott nyugtalanság mérséklése, másrészt a földreform végrehajtása folytán az államra hárult kötelezettségek (műszaki munkák stb.) szempontjából javasolta rendezni a miniszter a pengőértékben fennállott korábbi földbirtokpolitikai tartozások búzára való méltányos átértékelését - és a megváltási árnak az 1945 utáni földreformmal kapcsolatban megállapított árak arányában való leszállítását. A tulajdonjognak a bekebelezését illetően is az új földreform során elrendelt eljárást kívánta alkalmazni a régi földhözjuttatottak esetében is. Minden tekintetben a 600/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 18.), illetve az ezzel kapcsolatos további rendelkezések alapján kívánta rendezni a kialakult szerteágazó gyakorlatot. Lásd a 9660/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. augusztus 31. 16 A 6254/1946.FM.eln.X.l. sz. alatt a miniszter kérte, hogy előterjesztés tehessen a köztársasági elnökhöz hét mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendes tanár és egy szőlészeti főiskolai nyilvános rendkívüli tanár egyetemi nyilvános rendes tanárrá, továbbá három mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendkívüli tanár és egy kertészeti akadémiai rendes tanár egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá való kinevezése ügyében. A kinevezésre javasolt Groffits Gábor (1880-1957) a mezőgazdasági építészet, Vladár Endre (1888-?) a mezőgazdasági géptan, Keller Oszkár (1882-?) a zoológia, Bíró Gyula (1894-?) az alkalmazott üzemtan, Varga-Kiss Ernő (1900-?) a mezőgazdasági ipar, Szekeres Vince (1887-?) az 1086