Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

43. 1946. augusztus 2. kérdést, tekintettel arra, hogy a Szovjetunió a napokban hatmillió dollár pönálét elengedett, nem lehetne-e valami búzát kapni, s szívesen fizetne valami felárat is, hogy segítsen a kormányon. Kérte továbbá, hogy a magyar kormány küldje ki megbízottját Petrozsénybe, mert a románok már jelentették, hogy az orosz megbízott megérkezett.

11 A kiküldendő bizottság tagjaiban meg lehetne állapodni. [Erőss] A Jóvátételi Hivatal elnöke úgy véli, hogy ebbe a vegyes bizottságba két érdekelt van a Salgótarjáni és a Hitelbank kiküldötte, továbbá az Iparügyi Minisztérium és a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium kiküldöttje kell, hogy részt vegyen.

12 Rákosi Mátyás államminiszter: A jóvátételi árértékelés kérdését meg kell kísérelni a békekonferencia előtt a Szovjetunió képviselőjével megoldani. 11 A minisztertanács érdekes módon nem foglalkozott a Bárányos miniszter által érintett fontos szovjet engedménnyel. A Gazdasági Főtanács 1946. július 28-ai ülésén — feltehetőleg Nagy Ferenc miniszterelnök — bejelentette „hogy a magyar kormánynak a Szovjetunió kormányához intézett arra a jegyzékére, amelyben a stabilizáció és a szanálás sikere érdekében arra kérte a Szovjetunió kormányát, hogy a jóvátétel tekintetében könnyítéseket engedjen, Szviridov altábornagy a Szovjetunió kormánya nevében a miniszterelnökhöz július 27-én válaszjegyzéket intézett. Közölte, hogy a Szovjetunió kormánya elfogadta a magyar kormányjavaslatait a jóvátétel teljesítésének módjára vonatkozóan. E szerint Magyarország a Szovjetuniónak 1946. évben 21,8, 1947. évben 23,1948. évben 25, 1949 évtől 1953 évig pedig évenként 30 millió dollár értékű árut köteles jóvátétel címén fizetni. Ezen felül elengedte azt a 6 millió dollár értékű szállítást, amire az 1945. évben esedékes szállítások nemteljesítése miatt késedelmi kamat címén lett volna kötelezve. Végül hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország a petrozsényi kőszénbánya magyar kézben lévő részvényérdekeltségét a jóvátételi kötelezettségbe való beszámítás mellett adja át a Szovjetuniónak. A részvények felét az 1946. évi, a másik felét az 1947. évi jóvátételbe kell beszámítani. Külön bizottság fogja megállapítani, hogy milyen értéket képviselnek ezek a részvények, továbbá, hogy 1946. évben milyen árukat kell jóvátételre szállítani." (MOL XIX-A-10. LIII-1. pont.) Mindez tulajdonképpen rögzítette a magyar kormánydelegáció moszkvai látogatásának ([19.] 102. sz. jegyzőkönyv) eredményeit. A jegyzőkönyv mellett található egy — feltehetőleg — sajtóközlemény-tervezet, amely értékelte a szovjet elhatározás jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak — az 1945. évről elmaradt szállítások és a késedelmi kamat beszámításával — 1946-ban 64 millió dollár értékű árut kellett volna szovjet jóvátételre szállítania. Ez a kötelezettség — mondta — éppen egyharmadára csökkent, amit még tovább mérsékelt a petrozsényi részvények beszámítása. A stabilizáció szempontjából mérlegelve a döntés jelentőségét, rámutatott arra, hogy a magyar ipar termelő berendezései és a magyar munkásság teljesítményei, amelyek túlnyomó részt a jóvátétel teljesítésére voltak lefoglalva, már felszabadultak a belföldi szükségletek: az újjáépítés és a fogyasztás céljaira, a mezőgazdaság megtarthatja állatállományát, az új forint árufedezete tehát sokszorosan jobbá vált, mint amire korábban számítottak. Reményét fejezte ki ez a nyilatkozat-tervezet, hogy a jóvátételben érdekelt másik két ország: Csehszlovákia és Jugoszlávia is követni fogja a Szovjetunió példáját. Cicmil ezredes 1946. augusztus 12-én közölte a magyar kormánnyal a jugoszláv kormány augusztus 8-ai azon határozatát, hogy a jóvátételi szállítás határidejét 6 évről 8 évre felemelte. (MOL XTX-A-1-j 1946-VIII-9330) Külön megemlítette, hogy az elhurcolt javak kormánybiztosa az előző napon kézhez kapta az illetékes amerikai hatóságtól a magyar aranykészlet átvételére jogosító utalványt. 12 Lásd a [19.] 102. sz. jegyzőkönyv 12. jegyzetét. A bizottság Moszkvába tett látogatásáról lásd az [55.] 138. sz. jegyzőkönyv 22. napirendi pontját és jegyzetét. 1075